2015. június 16. írta: Bazsa Mara

Barokk és kortárs kiállítás Bécsben

Barokk képek barokk környezetben – a kortárs pedig a modernben. Bár más a téma és más a helyszín, mindkét tárlat a Belvederehez kötődik. Az egyik Savoyai Jenő téli palotájában, a másik a 21-es Házban.

Ha Mohamed nem megy a hegyhez, a hegy jön Mohamedhez. Akár ezt is mondhatnánk a kiállítást beharangozó plakát láttán, melyen ez áll: „Rembrandt - Tizian - Bellotto A drezdai képtár szellemisége és csillogása”. A húzó nevek, a nagy mesterek, kiknek alkotásai Bécsbe érkeztek, és a német galéria híre elegendő ahhoz, hogy az ember kíváncsiságát felkeltse.

Az ok, amiért útra keltek meglehetősen prózai. A drezdai képtárat felújítják, a munkálatok a végéhez közelednek, és mire befejeződnek, a képek is hazakerülnek. Addig járják a nagyvárosokat, München és Groningen (Hollandia) után az utolsó állomásukra érkeztek, Rembrandt képével az élen. (Ganümédész a sas fogságában)

Tizian neve is csalogat, híres festménye, A fehér ruhás hölgy portréja jött ide, és bár egy félreeső teremben kapott helyet, messziről is megfogja a tekintetet.

A harmadik címadó Bernardo Bellotto. Az olasz mester II. Erős Ágost mellett, Drezdában lett neves, de neki Bécs sem idegen. Mária Terézia invitálta annak idején ide, és legalább három évig tartott a vendégszeretete. (Kép: Belvedere.at)

A nagy műgyűjtő és művészetpártoló Savoyai Jenő egykori tulajdonába, a barokk palotába került most a világ egyik leggazdagabb gyűjteményének 100 alkotása. Egykoron itt ilyen stílusú festmények ékesítették a falakat, nem csoda, hogy a képek az autentikus környezetben otthonra találtak. A nosztalgia mellett némi csalódottság is vegyül ebbe, legalábbis az osztrákok részről. Annak idején Jenő egyetlen örököse, kuzinja, Anna Viktória (von Savoyen) a palotát a pincétől a padlásig kiürítette és a benne lévő kincseket pénzzé tette. Jenőnek is volt van Dycktól képe, mely a drezdai gyűjtemény része. Legalább most visszakerült a helyére.

A kiállítás bécsi kurátora: Georg Lechner

A kiállítás a Winterpalaisban, november 8-ig látogatható.

A Belvedere kortárs művészeket bemutató kiállítóterme, a 21-es Ház ad otthont Hans Weigand osztrák művész tárlatának.

Hans Weigandnak, az osztrák kortárs művészet kiemelkedő, ismert alakjának pontosan 15 évvel ezelőtt volt utoljára nagy horderejű, önálló kiállítása. Bár 1978-tól folyamatosan jelen van a nemzetközi porondon, ideje volt, hogy munkájáról és fejlődéséről a hazai közönségnek is számot adjon.

Minden érdekli és inspirálja, alig akad művészeti ág, melyet ki ne próbált volna. Kezdeti munkáiból néhány fotó, filmprojekt, melyben részt vett, grafika és festmények, melyeket az utóbbi három évben készített, alkotják a 120 művet, melyet most a nagyközönség elé tett.

Szívesen hagyatkozik a művészettörténet nagyjaira, kiknek műveit játszi könnyedséggel és kedvvel a maga képére formálja. Bátran és szabadon nyúl bármihez, ami megihleti, a nagy elődök nem feszélyezik. Így lett Hieronymus Bosch Triptychon című alkotása is a sajátja.

Az 1954-ben Tirolban született Weigand elképesztően sokoldalú. A képzőművészet mellett zenél és a dizájn is vonzza. Az építészet iránt sem közömbös, a modern egyenesen a szíve csücske, a kiállító terem is tettre késztette, neki is esett és egy-két falat áthelyezett, beengedte a napot, hogy fény derüljön arra, amit alkotott.

És hogy miért Szörfözés a kiállítás címe? Nyilván azért, mert Weigand úgy cikázik a különböző művészettörténeti korok és képzőművészeti műfajok között, idézi meg a nagy elődöket, kap elő újabb eszközöket, mintha egy deszkán siklana a nyílt tengeren.

Ezt bizonyítja az is, hogy a kiállítás mellett zenélni is fog. A nyári fesztivál keretében június 21-én itt ad koncertet együttesével, 25-én pedig két filmjét is bemutatják.