A Ringstrasse Bécset a világvárosok közé emelte. A széles, impozáns bulvár egyike a világ legszebbikének. A dicsőség részben a zsidó bankároké, vállalkozóké. Nélkülük nem lenne a Ringstrasse az, ami.

150 éve még bástyák és várfal állt a bulvár helyén, mely beszűkítette az itt élők mozgásterét és meggátolta a város fejlődését, terjeszkedését. A fal előtt hatalmas füves terület, katonai övezet. Méltatlan volt a helyzet a császár erejéhez. És jött az ötlet, hogy a város köré utcát építsenek. Olyat, ami méltó a birodalom híréhez és nagyvilági jövőt biztosít Bécsnek. Széleset, hosszút, mely a várost európai rangra emeli. Ferenc József volt az ötlet kiagyalója. 

A terve megvalósításához csupán egy apróság, a pénz hiányzott. Búsás hasznot remélve felparcellázták a földet, áruba bocsátották a telkeket, és a befolyó pénzből finanszírozták a középületeket. Hogy némi fogalmunk legyen az árakról, akadt olyan család, amelyik mai értéken számolva 1,5 millió euróért vásárolt területet. Nem szabtak feltételeket, bárki telekhez juthatott, aki kellő tőkével rendelkezett. Az egyetlen kikötés az volt, az építkezést azonnal el kell kezdeni és a lehető leghamarabb be kell fejezni. Biztatásul 10 év adómentességet ígértek azoknak, akik záros határidőn belül a terv megvalósításával elkészülnek. (A képen az Epstein-palota)

A nemeseket a nagy projekt kevésbé hozta lázba, hisz volt már saját palotájuk a belvárosban, a Hofburg vonzásában. A nagypolgárság viszont kapott az alkalmon, köztük számos zsidó vállalkozó és bankár lázas telekvásárlásba és építkezésbe kezdett. Nemcsak annak reményében, hogy maguknak méltó lakhelyet emeljenek, de inspirálta őket az is, hogy vagyonuknak megfelelő társadalmi rangra emelkedjenek, kellő megbecsülést szerezzenek. Egy telek a Ringen a társadalmi felemelkedés, elismerés jelképévé lett. (A képen az Epstein-palota mennyezete)

Hatalmas építkezési boom indult meg az 1860-as években. Gombamódra szaporodtak a házak, a paloták, a középületek 5,3 km hosszan. Számba véve 800 körüli lett a vége. A paloták közül az egyik legimpozánsabb, 500 szobájával és pazar enteriőrjével, a Todesco-palota az operával szemben. (A képen)

Az egyébként is bőkezű mecénás hírében álló zsidó nagypolgárság új otthonaikban tárt karokkal fogadta a kulturális élet, a művészvilág reprezentánsait. Szalonjaikban mindennaposak voltak a koncertek, a felolvasó estek. Özönlöttek hozzájuk a hírességek. 

A palotákat többnyire egykori tulajdonosaik nevén emlegetik, bár kevesen vannak, akik történetüket ismerik.  ((Gutmann, Schey, Königswarter, Goldschmidt, Epstein, Ephrussi, Lieben, Auspitz az egykori tulajdonosok. ))Többi között ezt a hiányt is pótolja a Zsidó Múzeum Ringstrasse a zsidó bulvár című kiállítása. De mutatja az élet árnyékos oldalát is, a zsidó többségét, akik az életben maradásért mindennapi küzdelmüket vívták. (A képen az első Zsidó Múzeum a Ring mellett)

A Ringstrasse nem egy egyszerű bulvár, itt az élet pulzál. Szinte minden, ami híressé és egyedivé teszi Bécset, a Ring mentén terül el.

A kiállítás a Zsidó Múzeumban október 4-ig látható.

Fotó: saját és internet

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt