A bécsiek büszkék Freudra. Teret, kávéházat neveztek el róla, egy magánegyetemnek is nevét adta, is a nevét hordja, múzeummá alakították egykori lakását, melyet rendelőnek is használt. A pszichoanalízis osztrák atyja hiába volt a lélek tudora, a nők kifogtak rajta. Úgy távozott az örök vadászmezőkre, hogy a női lélek titka rejtély maradt előtte.
A város zászlója messziről lobog, nem lehet eltéveszteni a kaput. Egy nagy tábla is segíti az eligazodást, ha valaki nem látná, hol áll a házszám. Hosszú évekig (1891-1938) lakott e falak között Bécs nagy szülöttje. A lépcsőházban egymásnak adják a kliensek a kilincset, csakhogy mostanság turisták és nem páciensek érkeznek.
Az ajtót nem Freud nyitja tágra, amelyik a rendelőjébe vezet, az egyébként is zárva. A szemben lévő a bejárat. Az vezet a lakásba, Freud otthonába. Odabent szobák, melyekben pontosan dokumentálják a pszichoanalízis atyjának munkásságát. Egyetlen szobát kivéve. Ez úgy maradt, ahogy a professzor hagyta.
A többi helyen nők várnak. Nők, akik Freud életében jelentős szerepet játszottak. Az egykori páciensek, barátok, kollégák most visszatértek, birtokba vették az otthonát, hogy megidézzék szellemét és emlékét a múltból a mába varázsolják. Itt van például Anna Eckstein, a tanítvány, aki a professzornál végzett és az első nőnemű pszichoanalitikus címében tetszeleghetett. Akire Freud ironikusan azt találta mondani: „Íme, az erős nem.” 
Mellette Marie Bonaparte, a hercegnő, aki nemcsak páciense, de barátja is volt Freudnak, kinek hatására maga is a tudomány nyomába szegődött és pszichoanalízissel vesződött. Az ő nevéhez köthető az első francia intézmény megalapítása, mely beállt e tudományág szolgálatába. És ő volt az is, aki a nácik elől a professzort és családját Londonba menekítette.
A rendkívül intelligens nő, Sabina Spielrein, kinek hisztériás tüneteit pszichoanalízissel kezelték, betegként került Freudhoz, majd amikor meggyógyult orvosnak tanult. A gyermekpszichológia elkötelezett híve, a professzor életének és munkásságának tevékeny részese lett.
A sorból nem maradhatott ki a lánya, Anna, a nem várt meglepetés gyerek, aki hatodikként érkezett a családba. A számtalan utód közül az egyetlen, aki apja munkásságát magáévá tette. Már kiskorától különleges kapcsolat volt apja és közte, az iskola helyett az ismereteket az apjától és vendégeitől szedte össze. leste el. A rendkívül okos Anna így tett szert többi között nyelvtudásra. Melanie Kleinnel együtt úttörőszerepet játszott a pszichoanalitikus gyermekpszichológia megalapításában.
Az igen művelt Lou Andreas-Salomé, az orosz pszichoanalitikus és írónő kollégája és barátja volt Freudnak. Tudományos munkássága mellett meglehetősen aktív szerelmi életéről híresült el. Intim viszony fűzte Nietzschéhez, Rilkével pedig élete végéig szoros kapcsolatot tartott fenn.
Helene Deutsch Freud kollégája, a nők szexualitásáról szóló írásaival szerzett hírnevet, miközben arra biztatta a mestert, hogy foglalkozzon elmélyültebben a nőkkel.
Bár Freudot és tanait sokan támadták, őt kevésbé bántották a kritikát. Egy dolgot azonban a szívére vett, melyet Marie Bonapartéhoz írt levelében vallott meg, 30 év sem volt elég arra, hogy a női lélek titkát magáénak mondja: „Még mindig nem sikerült válaszolnom a nagy kérdésre, melyre előttem sem válaszolt még senki: Mit akar a nő?” Hát, kedves Sigmund Freud, ez eleddig keveseknek sikerült.
A nők a pszichoanalízisben című kiállítás 2016. június 12-ig látható a Burggasse 19. szám alatt a Sigmund Freud Múzeumban.
Fotó: saját
Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt
