Régen megbecsülés és tisztelet övezte a kézműves kisiparosokat, különösen a babaorvosokat, igaz, akkoriban nagy becsben tartották a játékokat, kivált a hajas babákat. A szakma kihalóban, alig páran művelik a császárvárosban. Én azért kettőt is találtam.
Ki gondolná, hogy törött játékot manapság még javítanak, amikor ezernyi újabbnál újabbal van tele minden kirakat. A forgalomra nincs panasz, sokan megfordulnak erre, főként idősebbek, akik csillogó szemmel lépnek az üzletbe, kezükben szorongatva a régi, porlepte játszótársakat, melyek új köntösbe öltöztetve örömet okoznak majd az unokáknak. Babák, melyeknek múltja, története van.
Karin Haider boltja, a Babadoktor (Der Puppenkdoktor) az első kerületben, legalább 30 éve szinte minden nap rendel. Bejelentkezés nem szükséges, bárki bármikor betérhet. Értő kezek fogadják a betegeket. Itt mindenkit meggyógyítanak, nem akad panaszos, akit visszautasítanak.
A szakmát már nincs hol tanulni, önszorgalomból lehet fejlődni. Alany rengeteg, szabadon folyhatnak a kísérletek. A gyógyítás, a javítás nem egyszerű művelet, érteni kell sok mindenhez. Tudni kell törött lábat egyberakni, helyére illeszteni, hajat bodorítani, az elkopott a ruha helyett illőt varrni. A szemcsere nehéz művelet, különleges kézügyességet igényel.
Régen fotó után is készítettek babákat, ma már erre alig van igény, pedig igazán kedves meglepetés. A múltból kettő ilyen is itt maradt, sokan csodájára járnak.
Ahogy telt az idő, bővült a javításra szoruló áruk köre. A plüssállatok mellett a porcelán tárgyak kedvelői is felkeresik e helyet, javítanak kicsorbult bögréket, vázákat, ami után a tárgyak újként távoznak, vannak köztük értékesek, az Augartenben és Herenden készültek.
Hátul a raktárban rengeteg a csonka test, külön dobozokban fejek, kezek, kilógnak a ládákból a gazdátlan szemek. Mérettől függően külön sorban kapnak helyet. Mintha legalábbis egy világháború söpört volna végig a műhelyen. Ezek persze alkatrészek. Azokba a babákba kerülnek, amelyikbe illenek és beleférnek.
Férfi egy bababoltban? Igen, méghozzá a 4. kerületben, a Babaklinikára keresztelt üzletben. Ma sem ritka, hogy furcsa szemmel nézik. A konzervatív család sarját a babák már gyerekkorában vonzották, ám apja nem nézte jó szemmel, hogy fiát nem a puska, hanem a baba csábítja. Igazából az érdekelte, mi lakozik odabent, mitől jár a baba, hogyan lépeget, miért pislog a szem, és csukódik le fekve, mindezt tudni akarta.
Manfred Reichel 30 éve szenvedélyesen gyűjti a babákat, de nemcsak gyűjti, javítja is őket. Az első babáját 18 évesen 3000 schillingért vette, annak persze már jó ideje. Azóta nagyra duzzadt a gyűjteménye, több száz baba vár nála vevőre. Legtöbb baj az egyedi babákkal van, az értékesebb darabokkal, a roppant törékeny porcelánokkal.
A kíváncsiság azóta is hajtja. A hobbija lett a munkája. Fáradhatatlanul járja a kiállításokat, a börzéket, a bolhapiacokat, hogy legyen elegendő alkatrésze, no és abban a reményben, hátha beakad egy különleges darab.
Babákat egyébként 1870 óta gyártanak. A legértékesebbek, melyekért a gyűjtők akár kisebb vagyonokat is fizetnek, az I. világháború előtt készültek, teszi hozzá magyarázatul a bolt tulajdonosa, aki szakmáját egészen magas színvonalon űzi, a bécsi Dorotheum szakértőnek gyakran felkéri.
Fotó: saját
Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt
