A társadalom a nőket helyükön még mindig nem kezeli, de legalább ünnepli. Még a fejlett Ausztriában is megsüvegeli. Hogy ne én méltassam nemem, átengedem a helyet. Egy hímneműé a terep. Álljon itt – kivételesen - egy vendég, Kola Feri írása. 

Miért ünnepeljük mi, férfiak a nőket? És miért csak egy napon az évben? Hiszen ez valójában egy női ünnep. Ráadásul Amerikához kötődő, legalábbis eredetét tekintve. Anno, 1857. március 8-án ott tüntettek először a nők, emberibb munkafeltételeket és magasabb fizetést követelve a textiliparban, New York utcáin meneteltek. Aztán jött a munkásmozgalom és Európában először Clara Zetkin beszédében hirdette a nők munkához való jogát, az anyák, gyerekek védelmét, a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményekben, mégpedig 1899-ben, a II. Internacionálé alakuló közgyűlésén. (Fotó: internet) 

A nőnap nemzetivé először az Egyesült Államokban vált, méghozzá 1909. február utolsó vasárnapján. Nemzetközivé két évvel később március 19 -én lett. Ekkor Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban ünnepelték meg a világon először a nőnapot. 1917. március 8-án (a Julianus-naptár szerint február 23-án, azaz, február utolsó vasárnapján) Oroszországban tüntettek a nők, kenyérért és békéért. Ezzel vált véglegessé a nemzetközi nőnap dátuma, melyet 1977-ben az ENSZ világnappá nyilvánított. (Plakát: internet)

A Ringstrassén sétálva a nőnapon meditáltam. Itt értettem meg, ahogy felnéztem a parlament előtt magasodó szoborra, nincsenek véletlenek. Úgy érzem, megtaláltam a választ, hogy mi férfiak miért ünnepeljük a ti napotokat, március 8-át.

A nők igazságosak és bölcsek

Pallasz Athéné szobra is ezt az üzenetet hordozza. Ő a bölcsesség, az igazságosság és a művészetek istennője, kinek születése mai szemmel nézve kész horror. Anyját Zeusz terhesen lenyelte, nehogy születendő gyermeke hatalmasabb és okosabb legyen, mint ő maga. Aztán női fondorlattal mégis kipattant Athéné apja fejéből, és ahogy Zeusz meglátta önnön vérét, talpig felfegyverkezve, fénylő díszben, azonnal megszerette. Most én állok itt előtte, fegyvertelen. Így csináltok ti, nők belőlünk, férfiakból, mint az istennő apjából, bolondot. ( Pallasz Athéné 5 méteres szobra  a bécsi parlament előtt - Kundmann alkotása - 1883 )

A nők győzedelemre születtek

Mint Niké, a győzelem istennője Athéné kezében. Bár kicsi a szobor, ereje annál nagyobb. Ezt nehéz elvitatni tőletek, ha igazán csatába indultok, a férfiak felett könnyen győzelmet arattok. Ahogy Heinrich Heine is megénekelte: „Sosem lehet tudni egy nőnél, hol végződik az angyal, és hol kezdődik az ördög.”, győzni viszont mindig akartok. ( Niké, az osztrák parlament előtti Pallasz Athéné-szoborcsoport egyik figurája. )

A nők gyönyörűek

Ha szépség és Bécs, Sisi kihagyhatatlan. A kor nőideálja, a szépség megtestesítője volt a magyarok szeretett királynője, akit a művész szoborba faragott. Emlékezem egyik kedvenc szinésznőm, Audrey Hepburn mondására: „Egy nő szépsége nem a ruhákban, amiket hord, nem az alakjában vagy a frizurájában rejlik. A nő szépségét a szemében találod, mert a szem bejárat a szívhez, ahol a szeretet lakozik.” ( Erzsébet királynő, a bécsi Népkertben Ohmann - Bitterlich alkotása - 1907. )

A nők a termékenység megtestesítői

A willendorfi vénusz koros hölgy, becslések szerint 22 - 24 ezer éves és nagyon kicsi, de amit üzen örök érvényű és ősi. A szerelem, a szépség és a termékenység princípiuma kapcsolódik a nevéhez. Szombathy József régész 1908-ban fedezte fel a csupán 11,1 cm-es, női alakot formázó szobrocskát, melyet a Bécsi Természettudományi Múzeumban tekinthetsz meg. 

A nők a családi tűz őrzői és az önmegvalósítás példaképei   

Mária Teréziáról ez jutott eszembe. Nemcsak 16 gyermeket hozott a világra, de óriási karriert is befutott, 40 évig császárként és magyar királyként is uralkodott. És mindezek tetejébe, meglepően modern elveket vallott a gyerekneveléséről, az egészséges táplálkozásról, a mozgás szükségességről vagy az öltözködésről. Ma azt mondanánk rá, modern feminista, akinek sikerült a családot és a karriert is megvalósítania. (A nevét viselő tér közepén 20 méteres magasságban trónol Zumbosch és Hasenauer 1887.évben átadott szoborcsoportja tetején.) 

Ha valami kimaradt a felsorolásból az csak azért lehet mert nem találtam több szobrot. A Rózsák kertjében a rózsák még nem virágoznak, így csak e kép jutott a női olvasóknak és a nemzetközi nőnap alkalmából a gratulációm. 

Köszönöm, hogy vagytok nekünk. Férfi társaimnak üzenem, ha nem vettek virágot, vegyék kölcsön a posztot. 

Fotó: válogatás Kola Feri képeiből

Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt