Egykor Beethoven és az úri közönség látogatta, mesés fogadások, estélyek otthona volt a palota. Ma képek cserélnek benne gazdát, de mit sem kopott az épület hangulata. Ha a Freyung adventi vására látogatunk, vessünk egy pillantást az épületre is.
Itt, fent az emeleten van egy puttó, melynek popsija, ha jobban szemügyre vesszük, kissé megkopott, elhasználódott. Hogy ki suvickolta ilyen fényesre? A sok rajongó simogató keze. Az a szokás járja errefele, hogy aki elmegy mellette, és kezével megsimítja e kis ülepet, annak szerencsét hoz az angyalka feneke.
Egész Bécs irigyelte. Ő volt akkoriban az egyetlen asszony, aki férjétől ajándékba palotát kapott. Ha hinni lehet a mesének, Daun gróf 20. házassági évfordulójukon ily nagyvonalú gavallér szerepében tetszelgett. Amikor beköltöztek, élénk társasági élet ütötte fel a fejét a palota falai között. Különösen az ovális díszterem keltette fel a figyelmet, ilyennel más épület ugyanis nem rendelkezett. Nem beszélve arról, hogy kisebb csoda várta a legfelső emeleten az embereket. A mennyezet freskója hívogatta a vendégeket egyre közelebb és közelebb.
Valamikor rég, még a 14-15. század közepén, e helyen két épület magasodott. Az egyik a Schottenstift szolgálatában állt, a másik pedig a városhoz tartozott. 1713-ban Daun gróf tulajdonába került, aki a kor két neves építészét az átalakítással rögvest megbízta. Így épült fel a palota barokk stílusban, Johann Lucas von Hildebrandtnak és Fischer von Erlachnak hála.
Egyébként Daun fia nem volt más, mint Mária Terézia egyik hadvezére, aki olasz honban lépett Savoyai Jenő örökébe, de ugyancsak ő volt Prága felszabadítója. Bár a palotát Kinskyként emlegetik, a Daun családnevet gyakran elé teszik, hiszen az utókor a palota megépítését mégiscsak neki köszönheti. Még akkor is, ha nem volt sokáig a tulajdonukban, hisz apja halála után fia az épületet eladta.
Többszöri tulajdonváltást követően végül Kinsky Ferdinánd herceg lett a palota ura, az épületet városi rezidenciájaként használta. Beethoven gyakran megfordult nála, nemcsak zenét oktatott, de a fényűző estélyeken zongorajátékával szórakoztatta az úri társaságot. Amikor pedig el akarta hagyni Bécset, Kinsky megkérte Rudolf főherceget és Lobkowitz herceget, hogy közösen utaljanak ki Beethovennek egy csinosabb összeget, hogy ily módon rendszeres bevételre tegyen szert, és maradásra bírják a zenészt.
Beethoven a maga módján fejezte ki háláját. Kinsky nejéről például ekképp vélekedett, ő „Bécs legcsinosabb és legkövérebb asszonya”. S hogy bókja élét enyhítse, a pufók asszonykának három, Goethe-versekre írt dalát ajánlotta.
Egyébként pedig ez Bécs egyik, ha nem a legszebb barokk palotája, még akkor is, ha a hátsó részét klasszicista stílusban átépítették. A bejáratnál hatalmas szobrok parancsolnak megálljt, a lépcsőháza pompájától pedig tátva marad a száj.
A bejáratnál bronzból készült mellvéd őrzi utolsó tulajdonosának emlékét. Azét a Karl Wlaschekét, aki anno a Billát és a Bipát alapította, aki valójában a háború után a Billig (olcsó) boltok létrehozásával tett szert hatalmas vagyonra. Az ingatlanmágnás több palotát is birtokolt Bécsben, melynek renoválásával nem fukarkodott, tetemes összegeket ráköltött. 97 évesen halt meg a bohém milliárdos, akivel bárki összefuthatott és szóba elegyedhetett a bécsi utcákon. Most aukciós ház működik a palotában.
Ha kigyönyörködtük magunkat, egy finom, fűszeres borral tovább forrósíthatjuk a kedélyeket.
Fotó: saját
Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt
