Bécs legendásan jó kiállításoknak ad otthont. Több mint 100 múzeumában mindig találunk figyelemreméltókat, olyat, amit kár lenne kihagynunk. Még maradt jó pár hetünk, hogy az ősz legjobbjait megnézzük.

Bécsben nehéz unatkozni, nyíltak ősszel is kiállítások, tárlatok, melyek érdeklődésre tartanak számot. Mindig van valami új, ami még a bécsieknek is érdekes. Most ötöt kiemelek.  

Belvedere – Ez biedermeier?

Hogy mi jellemzi a biedermeiert? A zsánerképek, a portrék stílusos ábrázolása, a kor, melyben kecses ülőalkalmatosságok születtek, amikor a férfiak kacifántos ruhákat viseltek, a nők pedig fűzőbe gyömöszölték bájaikat, hogy karcsúbbnak látszódjanak. A stílus 1815-től, a bécsi kongresszust követően egészen a forradalomig, ’48-ig kitartott, amikor a festmények idilli fotóként ábrázolták a polgári létet, a dizájn pedig elegáns és decens. Ekkor alkotott és kapta szárnyra a hírnév az osztrákok korabeli művészét, Georg Ferdinand Waldmüllert, akit a biedermeierrel kapcsolnak össze, és úgy tartanak számon, mint e stílusirányzat egyik kiemelkedő képviselője, bár legjelentősebb művei ’48 után születtek. 100 festmény és bútor idézi a régi időket, az 1830 és 1860 közötti éveket, mely már túlmutat a fentnevezett stíluson. Hogy ez biedermeier, vagy talán mégsem, azt döntse el ki-ki maga. A tárlat magyar vonatkozása Borsos József alkotása. (Foto:© Belvedere, Wien)

A tárlat 2017. február 12-ig látogatható.

Albertina

Seurat, Signac, Van Gogh. Hogy mi köti őket össze? Mind a három a pointillizmus nagymestere. Köztük Georges Seurat, maga az alapító. Az impresszionizmushoz közel álló, apró pontocskákból, vagy ponthoz hasonló ecsetvonásokból álló irányzat a modern képzőművészetre nagy hatást gyakorolt, mely lényegét tekintve egy optikai trükk. A képet a szem, a látás rakja össze, általa lesz egész, élvezhető belőle. Az igencsak fárasztó technika egyeseket meghátrálásra késztetett, míg mások ebben a műfajban igencsak jeleskedtek. Az ő műveik, Seurat, Signac és Van Gogh mellett többi között Matisse, Pissarro és Picasso alkotásaiban is gyönyörködhetünk. Több mint 100 festmény várja az érdeklődőket. A kiállított mesterművek az Albertina a hollandiai Kröller-Müller Múzeummal közösen szervezte, a műremekek nemcsak saját gyűjteményeikből állnak, de a világ számos más múzeumából, illetve magánszemélyektől, műgyűjtőktől érkeztek Bécsbe. (Foto: ©Albertina)

A Pointillizmus útjai című tárlat 2019. január 8-ig látható.

Leopold Múzeum

Kultúrtörténeti szempontból mindig izgalmas és érdekes a primitív kultúrák összevetése a modernnel, a kortárs művészettel. A postkolonális (gyarmatosítás utáni) alkotások hatása a mára, olyan környezetben ágyazva, ahol Modigliani és Picasso talált otthonra, a tárlat témája. 200 ősi figura, maszkok, fegyverek, és egészen különleges művek Afrikából, az Óceánina országaiból klasszikusok, halhatatlanok közé ékelve óhatatlanul gondolkodóba ejti az embert. Idegen istenek, ismert kétkedések. Épp az ilyen szokatlan szembeállításokat, történetiséget kedvelik sokan. Rudolf Leopold, az alapítványi kézben lévő múzeum létrehozója, a ’60-as években kezdte el az afrikai művészet remekeit gyűjteni. A kollekció több darabját elárverezték, de azért így is maradt belőle jócskán, ami megtekintésre érdemes. (Foto: ©Leopold Museum)

Az idegen istenek című tárlat 2017. január 9-ig látható.

Művészettörténeti Múzeum

Edmund de Wall bestsellere magyar nyelven is megjelent, méghozzá jó pár éve. Az író A borostyánszemű nyúl könyvével futott be és lett ismert világszerte. A könyv a szerző családjának, az Ogyesszából származó, zsidó bankár klánnak az életébe és az azonos nevű bécsi épület, az Ephrussi palota történetébe avat be. A szálak egészen a császárvárosig vezetnek. A múzeum az egyébként keramikusként is ismert brit művészt kérte fel, tervezzen meg egy tárlatot, melyhez a pincétől a padlásig, a ház valamennyi alkotását a rendelkezésére bocsátották. A kutatás közben kezébe akadt egy könyv, mely Dürer rémálmait örökítette meg, ez inspirálta a kiállítás tárgyainak összeszedésében. A tárlaton természetesen a címben szereplő necuke (egy aprócska japán faragott figura, esetünkben egy nyúl) is jelen van. (Ja, és hogy hol található a palota ma is áll. A Ringen, a Bécs Egyetemmel szemben. Neve változatlan, ma is az Ephrussiakról van elnevezve, és egy ügyvédi iroda székel benne, és egy meki. (Foto: ©Kunsthistorischen Museum)

Az Edmund de Wall találkozása Albrecht Dürerrel avagy Egy éjen át című tárlat 2017. január 29-ig látható.

Képzőművészeti Akadémia képtára - Bosch kiállítás

A művészettörténészek a mai napig keresik a választ, miféle ember is volt Hieronymus Bosch, akinek az alkotásai még ma is annyi, horroron és thrilleken edzett embert felizgatnak, akinek a képi fantázia ma is modernül és felkavaróan hat. Azt is mondhatnánk, maradva a filmes témánál, figurái a szürke árnyalatai, a la Bosch, persze nem 50, annál sokkal több. Halálának 500-ik évfordulója alkalmából a Képzőművészeti Akadémia Képtára újabb kiállítást mutat be, melyet a művész emlékének szentelnek. Ezúttal a németalföldi festő félig ember, félig állat keveredéséből létrejött teremtményei állnak a központban. Bosch gnómjai, szörnyei, torzabbnál torzabb alakjai most társaságot is kaptak. A természet tévelygése, torzulása a 15. századtól kezdve napjainkig témakörben számos alkotást bemutatnak. A tárlat több művet kölcsönzött, többi között az Albertina, a liechtensteini herceg, a Nemzeti Könyvtár kollekcióiból.

A Természet tévúton című tárlat 2017.január 29-ig látható.

Fotó: múzeumok honlapja/saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt