2015. december 21. írta: Bazsa Mara

Boldogság receptre

Van-e recept a boldogságra és vajon megtaláljuk-e éltünkben. A grafika nagymestere tíz éve keres feleltet a kérdésre. Ha az ünnepi előkészületekben kipurcanunk, vagy még nem jött meg a kellő hangulatunk, itt boldogságra hangolódhatunk.

Ki gondolta volna, hogy az istentisztelet és a munka boldogabbá tesz, mint a szex, és hogy a gének felerészben felelősek az érzésért, melyért élni érdemes. És hogy a szenvedélyes boldogság, ahogy jön, úgy el is illan egy félév után. Csüggedésre semmi ok, itt a karácsony, az érzelmeken ez sokat dob. Mindent úgysem csinálhatunk jól.

Egy hatalmas majom, nagyra fújva, vízzel és levegővel telerakva fogad az impozáns aulában. Lebegne a semmibe, ha nem lenne rögzítve van. Egy másik a korláthoz erősítve nézi az őt nézőket, nem tartva vissza véleményét sem: minden embernek igaza van. Ettől aztán megnyugszunk, még ha két majom is az, aki szembesít vele. Ettől máris boldogok lennénk? Azért nem, de talán nem reménytelen. (fotó: mak.at)

Boldog vagy? Hát légy az! Ha elfáradtál a rohangálásban, az ünnep előtti, feszített hajtásban, a vásárlásban, a csomagolásban, gondolkozz el azon, az emberiség hány százaléka boldog. És magad egy tízes skálán hová sorolod. Ha őszinte vagy és bevallod, jutalmul egy mosolygós rágót kapsz, hogy aztán tovább rágódj azon, csaltál-e, amikor a megnyomtad a gombot.

Némi túlzással, a vécétől a padlásig a boldogságkeresés útjával van a MAK (Iparművészeti Múzeum) kikövezve. Négy emeletet ural a mester, Stefan Sagmeister. Szembesít, kérdez, bevon, vallat. Kirak statisztikákat, megállapításokat, miközben játszani hív, rajzoltat, cukorral kínál és a maga módján simogat.

Happy show a kiállítás címe, de nem ír fel érzelmeket receptre, nem oldja meg a munkahelyi, az otthoni problémákat, csupán kikapcsolódást ígér, és meg is kell dolgozzunk a lelki békénkért. Mondjuk úgy, hogy bicajra pattanunk, és addig tekerünk, míg a pozitív hormonok testünkbe beszüremkednek, a boldogság érzéséért ugyanis 40%-ban a tevékenységek felelősek.

Hosszan tartó boldogság márpedig nincs, nem létezik. És ha lenne, abba az ember belebetegedne, annyira intenzív a szenvedély érzése. Ez tízévnyi kutatásának alapvetése, a mester véleménye. Ennyi ideje, hogy szakadatlan a boldogságot kergeti, olykor hasztalan, máskor meglepi, ám amilyen váratlanul jön, olyan sebesen tova is illan. Ha bekopogtat, nyakon csípi, és élvezi, amíg vele van.

Videók, infó-grafikák, szobrok, installációk sorát tárja elénk, az útkeresést. És elárulja azt is, neki mi segít: elalvás előtt számba veszi napját, és talál három olyan dolgot, melyet sikeresen elvégzett. 30 másodperces művelet csupán, és éjjelre övé a boldogság. A térkép mutatja, kinek van erre egyáltalán esélye, hogy oszlik meg a boldogság érzete a földkerekségen.

És hogy ki ez a Stefan Sagmeister, aki osztja az észt, és megmondja a tutit? A voralbergi születésű osztrák művész Bécsben tanult dizájnt és grafikát, majd New Yorkba költözött, és céget alapított. Híressé a Rolling Stones lemezborítói tették, azóta ismeri a világ a nevét. Aztán jött az Aerosmith és Lou Reed, majd sok egyéb. Az eredmény két Grammy-díj. (borító fotó: internet)