Kennedy, Bismarck, gróf Andrássy, Madonna, Indira Gandhi, Thomas Mann, Mahler és Wagner, Pavarotti és a Rolling Stones. Hogy mi köti ezeket az embereket össze? Nem más, mint az, hogy egy fedél alatt aludtak. Méghozzá a Hotel Imperialban.
Ha a falak beszélni tudnának és elmondanák, amit itt láttak és hallottak, még a Dallast is leköröznék izgalmas fordulatokban. A hotel jó 140 éves történetében volt minden, háború és béke, bánat és vigasság, szerelem és intrikák, politikai spionázs. Egy dolog viszont soha nem esett meg, hír innen ki nem ment, minden a négy fal között rekedt, alapelvük nem sérült: diszkréció mindenekfelett. 
A Hotel Imperialt már kétszer is a világ legjobb szállodái közé sorolták, ám mégsem ez avatja patinássá, történelme, kulturális élete a városéval fonódik egybe. Jó 150 éve itt volt a császári hadak felvonulási területe, épp ezen a helyen, ahol ma a luxusszálló áll, masíroztak a katonák. Aztán amikor a fiatal császár, Ferenc József impozáns bulvárt álmodott ide, megépült a palota és lett Bécs Európa metropolisa. 
Palota, mert annak épült a szálloda. Philip von Württemberg herceg, aki házassága révén a császárral rokonságba keveredett, vetett szemet erre a telekre, meg is vette, és városi palotáját ide terveztette. A parkjából ellátott egészen a Karlskirchéig, a porosz-osztrák háborúból viszont arra tért haza, hogy csodás kertje oda, mellé, elé a városvezetés mást tervezett, megépítette a Musikvereint (Bécsi Zenebarátok Egyesülete, a hagyományos újévi koncertek helyszíne).
Ezen elkeseredve a herceg rezidenciáját elővárosi kastélyába tette át, a bentit pedig elárverezte. (Rossz nyelvek azt is beszélték, hogy ez csupán mondvacsinált indok, anyagi gond volt a valódi ok.) A vevő egy pénzügyi befektető, Horace Ritter von Landau lett. Eleinte azt sem tudta, mit kezdjen vele, de az átellenben felépült Grand Hotel arra sarkallta, hogy a palotát szállodává alakítsa. A szobák olasz neoreneszánsz stílusát meghagyta, és 1873-ban, épp a világkiállítás évében, a hotelt megnyitotta.
A név adta magát, Imperial lett az impozáns, luxust nem nélkülöző épület. Került hozzáértő menedzser is, választásuk Johann Frôhnerre esett, akit Budapestről iderendeltek. Ő tett igazán sokat azért, hogy a Hotel Imperialt világszerte megismerjék. Ferenc József gyakran fordult erre, nemcsak mert itt jókedvét lelte, és vonzotta a szálló miliője, de vendégeit is szívesen szállásolta ide. 
A szálloda vezetésének hőn áhított vágya lett, hogy megkapja a kitüntető „K & K“ (császári és királyi) címet. Álmuk végül 1918-ban vált valóra, igaz, egy kis szépséghiba becsúszott a dologba, nevezetesen a monarchia széthullása. A cím, pár héttel az utolsó pillanat előtt, a birtokukba került.
Azóta rendületlenül őrzik és vigyázzák a szálloda monarchiás hangulatát. Ma már kevesen tudják, hogy az elegáns lobbi egykor arra szolgált, hogy fogadja a fiákerrel érkező főúri vendégeket, és a hintóból kilépő előkelőségek fedett helyre érkezzenek, cipőjük ne legyen vizes. Ahogy megjelent az autó, a hotel is újított, megszüntették a széles bejáratot, a szálló elegáns forgóajtót kapott, méghozzá egybenyithatót, lehetőséget teremtve egy elegáns, vörös szőnyeges bejövetelre.
Pompás elnöki rezidenciáját, a főúri lakosztályt, melyben több koronás fő, köztük II. Erzsébet királynő is megszállt, eredeti fényében őrzi a múltat. Hétméteres belmagassága nagyítja a teret, hódolatra, de legalábbis ámulatra késztet. Barokk eleganciáját és pompáját a tükrök is visszacsillogják.
Ennyi év alatt számtalan híresség megfordult az Imperialban. Királyok, hercegek, grófok, politikusok, művészek, történelmet formáló személyiségek, zeneszerzők, írók, filmrendezők, színészek és énekesek. Kevésbé ismertek és világhírűek. A hotel enteriőrje mindüket elvarázsolta. Michael Jacksont a hely annyira inspirálta, hogy egyik legszebb dalát, az Earth Songot itt komponálta. 
Fotók: saját
Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt
