Lehár Ferencet az osztrákok magukénak vallják. Úgy emlegetik, hogy Franz Lehár, osztrák zeneszerző, magyar gyökerekkel. Április 30-án lesz 145 éve, hogy Komáromban megszületett. Bécsben csak úgy tolulnak a vele kapcsolatos emlékek.
Lehár nagyon szerethette a kávét, már ha csak abból indulunk ki, hány kávézót neveztek törzshelyének ki. De persze inkább lehet arról szó, hogy a századfordulón a művészemberek itt adtak egymásnak randevút. A régi időket idéző, nagy múltú Café Diglas, vagy a Café Museum, a zsenik találkahelye, mindkettőnek Lehár is törzsvendége. A Café Sperlben régebben meg egyenesen egy tábla hirdette, itt dolgozott és alkotott, kávéját szürcsölgetve. Ma nyomatékot is adtak az emléknek és kitettek róla egy fényképet.
Hogy annak idején miért éppen Bécsre szavazott, amikor boldogulásának és kiteljesedésének helyszínét kereste, annak több oka is lehetett. Az egyik egyszerű, anyagi természetű. Magyarország akkortájt még nem írta alá a berni nemzetközi szerzői egyezményt, így jogdíjak, ha műveit idegenben viszik színre, nem illették volna meg. Nyilván az is latba esett még, hogy a külföldi színigazgatók a bécsi bemutatókat figyelték, nem fókuszáltak Pestre, vagy Prágára, ahol zenei tanulmányait folytatta.
Bécsben egyébként alig akad hely, ahol Lehár neve ne merülne fel. Felnőtt élete javát itt töltötte, itt tett szert világhírnévre, innen indult el világhódító útjára karrierje. Itt mutatták be a Víg özvegyet, mely meghozta a várva várt sikert.
Apja zenésznek szánta, jelentkezett is Bécsbe, az akadémiára, de nem járt sikerrel, pedig addigra a német nyelvtudása - egy itt élő rokonnak hála – nem volt a tanulás gátja, nem úgy zsenge kora, mely ebben megakadályozta. Így Prágára esett apja választása, ahol újfent nyelvet kellett tanulnia, de itt, 12 évesen bejutott a zeneakadémiára. Ott pedig épp Dvorak volt az, aki a hegedülésről lebeszélte és a zeneszerzés felé terelte. 1885-ben a bécsi Hofbauer cég élete első szonátáját ki is adta, melyről még Brahmsnak sem volt rossz szava. Mi több, ő is ösztökélte és a zeneszerzés felé terelte.
A diplomaosztást követően az elberfeldi színház zenekarában hegedűsként kapott állást, de nem időzött itt sokáig, Bécsbe költözött, hogy közel legyen a tűzhöz. Miután első operája kvázi megbukott, rájött, más műfajt kell keressen. Az operett lett, mi zeneszerzésre sarkallta. Épp katonazenekarát vezényelte, amikor a bálozó bécsi társaság prominens képviselője, Paulina Metternich hercegnő felfigyelt lelkesedésére és felkérte, legyen estélyeinek állandó zenésze. (Hozzá írta a Paulina-keringőt.) Így lett Lehár a szalonok kedvence és tett szert hírnévre. De terveit nem adta fel. Aztán hívták végre a Theater an der Wienbe, ahol kinevezték a zenekar élére.
Ez lett a színház, ahol a Víg özvegy debütált, innen indult világ körüli útjára fülbemászó dallamával. Lehárt és az operettet Berlintől New Yorkig a fél világ, de még Japán és Kína is ünnepelte. A színház mögött lévő művészbejáró utcája ma az ő nevét viseli. 
A Víg özvegy 10 nyelven mintegy félmillió előadást élt meg, kottái 30 millió példányban keltek el, a hanglemezből pedig 40-50 millió fogyott. Hihetetlen számok, melyek meg is hozták az anyagi biztonságot. Nem jelentett már gondot, hogy saját lakást vegyen. A Theoboldgasse 16. szám alatt talált otthonra. (1919 és 1931 között lakott itt)
Aztán tovább alkotott és gyarapodott, mígnem 1932-ben egy kastélyt is magáénak tudott. 1932 és 1944 között Nussdorfban, a Hackhofergasse 18-ban lakott és alkotott. Többi között itt született a Giuditta című operettje. A kastély érdekessége, hogy 1802-től 10 éven át a Varázsfuvola szövegkönyvírója, Emanuel Schikander volt a palota lakója. (Ma magántulajdonban van a palota.)
Bécs szépen ápolja Lehár emlékét. A Víg özvegy a Volksoper repertoárjáról nem kerül le, mai napig a közönség egyik kedvence.
És csillagot is kapott Bécsben, olyat, mint a hollywoodi színészek.
Emlékművét egy hatalmas márványtömbből Franz Coutal szobrász faragta ki és 1980-óta a Stadtparkot díszíti.
Lehár Ferenc Bad Ischlben van eltemetve. Villája, végrendelete értelmében, ma múzeum. Az operettfesztivált, melynek a város ad otthont, róla nevezték el.
Fotó: saját és internet
Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt
