Bécs a zene fővárosa, tartják róla. Már hogy is ne lenne az, amikor olyan nagyságok kötődtek ide és alapozták meg e hírnevet, mint Haydn, Mozart és Beethoven. Bár Haydn élete nagy részét Kismartonban töltötte, Bécshez is számtalan emlék kötötte. Járjunk egyet a klasszikus zene osztrák nagyjának nyomában.
Sétánkat kezdjük az I. kerületben, a Doktor-Ignaz-Seipel-Platzon. Ez ugyanis a kezdet és a vég helyszíne. A kis Haydnt első szárnypróbálgatásai kötik ide. Szülei fiúk zenei tehetségére korán felfigyeltek, és a fővárosban hozzáértő kezekre bízták csemetéjüket. A fiúkórus, melynek tagja lett, gyakran lépett fel a Jezsuita templomban. Itt szerezte Haydn első színpadi élményeit, mint kórustag.
A külsőre is megkapó, belül fényes pompát árasztó épület ma az Osztrák Tudományos Akadémia otthona. Egykor itt székelt a Bécsi Egyetem, melynek aulájában adta a mester utolsó, nyilvános koncertjét. A bécsi elit, és aki csak tehette, azon tüsténkedett, hogy a születésnapját ünneplő, 76 éves mester koncertjét méltó interpretációban élvezze. Akkor még aligha sejtették, ez volt a búcsú, Haydn utolsó, nyilvános fellépése.
Innen utunk a Hoher Markthoz vezet. Itt van Bécs legismertebb órája és egyben Haydn egyik emlékhelye. Pontban délben, muzsikaszóval kísérve kiperdülnek és körtáncot járnak az osztrák történelem ismert személyiségeinek vörös rézből készült, festett figurái. Tizenketten. Egyikük a mester. Mária Terézia bábuját követve, az Anker-órán utolsóként jelenik meg.
A Stephansdomhoz térkép nélkül is eltalálunk, magasra ívelő tornya mutatja az utat. A dóm fiúkórusába a szegény családból származó Haydnt apja delegálta, aki korán meglátta a géniuszt fiában. Míg hangja mutálni nem kezdett zenei érzéke, tehetsége terebélyesedni itt kezdett. De életének másik, meghatározó eseménye is ideköti. A dóm falai közt mondott igent és fogadott örök hűséget nagy szerelme nővérének, Anna Marie Aloysia Kellernek.
Tovább menve eljutunk a Neuer Marktra, melynek egyik sarkát az Ambassador Hotel uralja. Helyén egykoron egy városszerte népszerű szórakozó negyed volt. Itt tanyázott Haydn és a hozzá hasonlók, akik a nép szórakoztatásából reméltek némi bevételt. A zeneköltő itt is lakott, 1795 és '97 között. A lakóház már nem áll, csupán egy emléktábla utal a múltra. Megnézni azért is érdemes, mert itt komponálta Haydn a császári himnuszt.
Haydn, miután mutálni kezdett és férfivá érett, kikerült a Stephansdom kórusából. A kor ismert énektanára, egy komponista sietett a segítségére, alkalmazta és a lakhatását is megoldotta. Egy igazán elit helyen, a Hofburggal szemben, a Michael templom mellett álló ház tetőterének padlásszobáját kapta bérbe, munkájáért cserébe. Bár elegáns volt a környék, nem úgy a körülmények, beesett a tető néhány résén az eső, vödörrel fogta fel a nem kívánt vizet, fűtéssel sem volt ellátva a szoba, de közepén ott állt egy zongora.
Hogy milyen a véletlen, épp e ház első emeletén lakott későbbi kenyéradó gazdájának, Esterházy Paul Antonnak az anyja. Amikor az Esterházyak szolgálatába szegődött, mint zenei igazgató, véget értek az ínséges évek, nem nélkülözött többé a zeneköltő. A hercegi család a telet többnyire bécsi palotájában töltötte, Haydn gyakran megfordult a pincéjükben. Naponta több liter bor is lecsúszott a torkán, jó minőségű ivóvíz híján. A Tokajit különösen kedvtelve kortyolgatta, mert a komponáláshoz a kedvét mindig meghozta.
Ha még bírjuk erővel, haladjunk a Hofburg kapuján tova, hogy eljussunk a Maria Terézia Platzra. Itt áll a császárnő szobra, körülötte többi között a már éltes komponista. Kapcsolatuk a zeneszerző gyerekkorára nyúlik vissza. A testes asszonyság, kinek ölébe a gyermek Haydn, az udvar megrökönyödésére, befészkelte magát, hamar kiszúrta a kis kórustag csillogó szopránját. Már akkor szívébe zárta a kor nagy fiát.
Még egy kis kitartás, de ha hajt a kíváncsiság, haladjunk tovább. A Mariahilferen, úgy középtájt, meglátjuk a nagy géniusz szobrát. Emlékműve, melynek költségét Bécs népe közadakozásból gyűjtötte össze, egy templom előtt tör az egekbe.
Az egykori Steingasse 19. szám alatt álló házat Haydn megvásárolta. Nagy kiváltságnak számított ez akkoriban. Lakása ma múzeum, az utcát pedig emlékére Haydngasséra keresztelték. 77 éves korában, orvosa és két hűséges szolgálója körében itt hunyta le szemét örökre.
Haydn és a bécsi templomok elválaszthatatlanok. A nagy zeneszerző életének több, fontos állomása hozzájuk kötődik. Gyermekként a dóm kórusában énekelt, számos művének ősbemutatója is bécsi templomban történt, és a szemfedőt is isten házában tették rá.
Joseph Haydn 1732. március 31-én született Rohrauban.
Fotó: saját
Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt