Mondom előre, bár a blog neve bécsi fekete, nem vagyok barista, a kávét viszont szeretem. Járom Bécset, és iszom a fekete levest. Nem a legismertebb, turisták által agyon látogatott helyeken.
Maradjunk egyelőre az 1. kerületben. Eltéveszteni a helyet alig lehet, öles betűkkel figyelmeztet, itt van valami más is a Votivkirche mellett. A piros fehér szín egyébként is ismerős a szemnek, pláne Bécsben.
A szép, árkádos épületek azokban az években épültek, amikor szépült a Ringstrasse. A Rathaus negyed része lett. Nagypolgárok, tisztségviselők költöztek ide, azok, akik a Ring palotáit és azok magas építési költségeit nem engedhették maguknak meg. A Fogadalmi templom, melyről nevét kapta, már állt, amikor a kávézó épületét átadták.
A kávézó is nagyon régi, még ha nem is úgy néz ki. De hogy is lehetne patinás, amikor a diákság ütött itt tanyát. Már hogyne tette volna, amikor épp a Bécsi Egyetem, vagy, ahogy a diákok előszeretettel becézik, Hauptuni (fő egyetem) háta mögött van, közvetlen.
A kávézó, amikor megnyitott, az egyetem már a helyén volt, így adta magát, hogy kihasználják a hely adottságát, és a diákságot megcélozzák, árakkal és választékkal egyaránt. A döntés bejött, a kávéház év közben teljesen tömött. Azon ritka helyek egyike, mely a többivel ellentétben, nem a nyári csúcsszezonban üzemel fullra.
A kávézó benti része kellemes. Egy nagyobb, mely szokás szerint dohányos, és egy kisebb, üvegajtóval elzárt helyiségből áll. Az újságok választéka meglehetősen szerény, említést is alig érdemel, de azért mutatóba kitettek egy párat, hogy ne érje szó a házat.
Az idő pazar, az árkád alatt kellemesen hűs levegő fogad, így inkább kintre ültem. A kilátás is gyönyörű, úgy helyezkedtem, hogy a pillantásom pont a templomra essen.
Egy magára valamit is adó kávéház nemcsak reggelit kínál, az ebéd is része az üzletnek. A Cafe Votiv is ilyen, 11 és 15 óra között menüztet. Méghozzá remek áron, nem csoda, hogy ebédidőre megtelik a kávézó terasza. 5,60-ért sertésből készült Wiener Schnitzel (bécsi szelet), hagyományos, bécsi krumplisalátával, ugyan ki mondana ennek nemet? A menü többi része, mert volt az is, nem is érdekelt.
Pedig volt még négyféle étel, melyekhez a leves szintén akciósan, 0,70 centért jár. Külön bónusz, hogy ha menüt választunk, a vizet is akciósan vehetjük, de még a saláta is más áron, jóval olcsóbban kerül az asztalra. Korrekt minden, az ár a minőséggel arányban áll. Ennyiért persze gourmet élményben nem részesülünk, de az éhünket csillapíthatjuk. És mégiscsak Bécsben eszünk pesti áron ebédet.
Az ebédet követően ezúttal egy eszpresszóra esik a választásom. Nagyon olcsó és ízre is kiváló. Közepesen erős, ettől azért alszom majd este, de az íze sokáig marad a számban benne, arra pont jó, hogy átmenetileg felüdítsen. És úgy is van elkészítve, ahogy a nagy könyvben meg van írva, színe vöröses barna, állaga krémes és a tetején is ott a bársonyos hab, az a bizonyos crema.
A Cafe Votivot azoknak ajánlom, akik a turistáskodás közben szívesen megpihennének, ennének, egy jó kávénak sem mondanak nemet, és nem akarnak úgy hazamenni, hogy ki ne próbáljanak egy bécsi helyet. Bár azt hozzá kell tegyem, bármilyen is régi a hely, echte bécsi kávézónak nem megy el.
Fotó: saját
Ha tetszett a poszt, csatlakozz a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt
