Egy sármos bevásárlóutca, melyen nem fog az idő vasfoga
2016. december 14. írta: Bazsa Mara

Egy sármos bevásárlóutca, melyen nem fog az idő vasfoga

Bécsben a legismertebb bevásárló utcák mellett, vannak eldugottabbak, ahol az ember jó dolgokra akadhat. Bár kevesebb forgalmat bonyolítanak, mint a plázák, de azért az emberek ezeket az utcákat is rendületlenül járják, kivált így karácsony táján.

Pláne, ha olyan bájos és kedves, mint a Wollzeile az első kerületben. Nem kell sokat bolyongani, nagyítóval keresni, csak éppen a Rotenturmstraßéról, tudják, arról, ahol ezek az óriási piros gömbök csüngnek a magasról, egy kis utcába befordulni. Nevét a takácsokról kapta, még a 12. században, amikor a mesterek ellepték az utcát és áruikat dömpingben gyártották. Aztán őket követték a családi vállalkozások, az utca a kereskedő famíliáktól volt hangos. Az 1. kerületben járunk, az ismertebb utcákról kicsit arrébb sétálunk.

img_8194_1.jpg

img_7771.jpg

Aki még bele akar szagolni a régi Bécsbe, feltétlenül kerüljön erre. És tegye mihamarabb, mert a vállalkozók, a több száz éves boltok közül egyre többen lehúzzák a rolót. Régi, megbízható üzletek, melyek egész városszerte és évszázadok óta ismertek, bezárni kényszerültek. Errefelé kevesebb a vevő és a bérleti díjak is az egekbe szöktek, ami már megterhelő a kicsiknek. A csemegés Böhle, a játékboltos Kober, a bőrös Kreps, a népviseletet árusító Turczynski, Frick, a könyves minid, mind múltat idéző nevek.  De azért jócskán maradtak még régiek.

img_8162_1.jpg

Persze ettől még sajátos bájjal bír az utca, még ha nincs is sok bolt rajta. Van azért, aki állja a sarat, mindjárt az elején egy bűbájos kirakat állítja meg a sétálókat. Hihetetlenül varázslatos, belengi a karácsony. Zenedoboz, mely Mozart, Schubert zenéjére klimpíroz, és igazi szaloncukor papír, melynek széle csíkokra szabdalva várja, hogy belekerüljön bonbonos tartalma. Mézeskalácsra ragacs, hogy mutassa, a süti mire hajaz. Ez a papírbolt, az A. Katzer, az 5. szám alatt, az utca egyik legrégebbi boltja, 1837 óta tart nyitva.

img_7820_1.jpg

img_7798.jpg

Persze települtek mellé konkurensek, de azok inkább erősítik a papíráru minőséget és erősítik a versenyszellemet, ami nem rossz a vevőknek. A 17. szám alatt a König & Ebhardt a tradícióktól hangos, de itt van rögtön, vele átellenben, a külcsínre bohókás és lazább Herzilein Papeterie, melynek kirakata felettébb elegáns.

img_8040.jpg

img_8065.jpg

A papírboltok mellett könyves is van itt, ha nem is ezer, de több száz éve. A Morawa nem mai gyerek, 1877-ben alapították meg, azóta árul Bécsben könyveket. Ha ide beszabadulunk, jó időre fogva tart a hangulata, a frissen printelt könyvek sajátos illata. Most mégsem azok ragadtak meg, hanem ez a kelj fel Jancsi Mikulásos, kézzel készült változata.

img_7891.jpg

És ugyan milyen lenne egy ilyen helyen a gyógyszertár, ha nem monarchiás és patinás. Megakad a szem rajta, de hál’ istennek nem betegség hajt az apotékába. A külcsín így egészségesen sokkal tetszetősebb, mintha recepttel a kezemben keresném fel. 1760 óta áll ezen a helyen, nem is akármilyen épületben.

img_7937.jpg

img_7950.jpg

Cukrászdák egész sora vár az utcában. Az Aida mellett a híres, nevezetes Café Diglas, mely alapításának éve 1875, de van itt egy K.u.K. császári és királyi beszállító a régi szép időkből, a Konditorei Heiner. Árulnak persze másutt is finom süteményeket, ahová sokan térnek be hazafelé menet. Vagy ácsingózva a kirakatot nézik, és a kalóriákat csak szemmel eszik, nyelik.

img_7842.jpg

img_7850.jpg

De itt van például a Lackstätter, edényekkel, tálalókkal, és sok egyedi, különleges termékkel. Ránézésre olyan, mint egy zsibvásár, a kínálata viszont izgalmas, nem véletlenül nagy a forgalma. Van itt pecsét a sütire, és mindenféle forma, amiből készülhet a mézeskalács, vagy a torta.  

img_8078.jpg

img_8072.jpg

A biosok is kedvtelve nyitottak boltokat, van például egy Reformhaus, egy mézes, vagy a Sonnentor, ahol az ember az illatozó teafüvektől szinte megszédül, aztán kiderül, a tea mellett a fűszernövények is bódítóan hatnak, és a rideg téli hónapokban erőt adnak. 

img_8032.jpg

És van itt egy mókás bolt is, méghozzá a Flying tiger copenhagen, ahol a vevők egymás kezébe adják a kilincset. A bohókás cuccokat nézegetve egyből megjön az ember jókedve. Aztán nem messze tőle egy tündéri gyermekruhabolt hívogat, a kirakata mesés világba csalogat. Persze elegánsabb boltok is vannak erre, férfiaknak minőségi cipő, hölgyeknek egyedi, kézműves termékek, de még egy szabó sem szégyelli a helyet, megfér a díszesen kivilágított boltok mellett.img_7970.jpg

img_8052.jpg

img_7912.jpg

img_8126.jpg

Egy dolog mindenesetre igaz a Wollzeile utcára, a nagy nemzetközi láncok ide még nem tették be a lábukat, így jellegzetes, bécsi hangulat uralja, ahol kiskereskedők gazdái a boltoknak.

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt    

 

A bejegyzés trackback címe:

https://becsifekete.blog.hu/api/trackback/id/tr7512047041

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mitzi von Küche · http://lepcsankparty.blog.hu 2016.12.15. 12:37:49

A Wollzeile az egyik legkedvesebb bécsi utcám (Strasse nélkül...).
Nagyon jó minőségű férficipők kaphatók több üzletben is, mindig meglátogatjuk. Az edénybolt is kedvenc.
A Heiner cukrászdából viszont a Kaertnerstrasse-i fő üzletüket szeretem jobban.