Balettozó lipicaiak
2016. január 06. írta: Bazsa Mara

Balettozó lipicaiak

Korhű öltözék, harsona, gyönyörű, lipicai lovak, már csak a királyi fők sora hiányzik, hogy teljes legyen az élmény, melyet a monarchia idején nyújtott a lovasiskola. Amúgy azóta, 450 éve, változatlan a ceremónia.

A Bécsi Spanyol Lovasiskola szinte kötelező program annak, aki Bécsbe látogat. Legyen az királynő, államelnök, vagy turista. Olyan attrakció ez, melyet legalább egyszer látni kell. A múltja egészen a görög demokráciáig nyúlik vissza. Akkoriban volt szokás, hogy a lovakat „balettozni” tanították. Aztán a történelem jó időre leszámolt vele, a szokást elfeledte, egészen addig, míg II. Károly főherceg újra nem élesztette. 

img_2472_1.jpg

spanische_hofreitschule_einritt_kopie.jpg

Ménest alapított, méghozzá Trieszt mellett, Lipizzán (ma szlovéniai Lipica). Ezt a helyet találta a legalkalmasabbnak arra, hogy az új fajtát meghonosítsa I. Ferdinánd császár fia. Maga a szó, "lipica" egyébként hársfát jelent, melyet a szlávok az élet fájaként emlegetnek. Károly főherceg anno maga sem sejtette, hogy több száz éven átnyúló hagyomány megteremtője. 

creda19_jpglipica.jpg

Önös érdek vezérelte, nem gondolt arra, hogy a lovakat nyilvánosan produkáltassa. Az volt a célja, hogy a monarchia hírnevéhez és erejéhez méltó pompás ménest tenyésszen, mely az udvart, az arisztokráciát szórakoztatja.

bellotto_colonel_piotr_koenigsfels_1.png

A törzset alapító mének spanyol és olasz eredetűek. Gazdasági lóként is elterjedtek, fogat elé is befogták őket, és a sportban elért eredményeik sem jelentéktelenek. Díszlovaglásra azonban csak a legnemesebbek kaptak lehetőséget. Ferenc József különösen szerette őket. Feltűnő intelligenciájukat, harmonikus mozgásukat, könnyed, elegáns vágtájukat, pompás testarányukat és tetszetős megjelenésüket.

jo.jpg

srs3-600.jpg

Sokan gondolják úgy, hogy a lipicai ménes magyar. Bár sem neve, sem eredete, nem támasztja alá a vélekedést, azért mégsem alaptalan a feltételezés. A Napóleon elleni háborúban menekíteni kellett a ménest, így a lovak Mezőhegyesre kerültek. 1815-ben, amikor a lovakat Lipicára visszahajtották, egy részüket itt fogták, és Magyarországon tenyésztették tovább. 

span_apa.jpg

A monarchia felbomlásával minden ment, amihez az udvarnak köze lehetett. A lovak és az iskola is veszélybe kerültek, ám a gondozók, kocsisok és hivatalnokok nem hagyták veszni a ménest. 1920-ban egy stájerországi kis faluban, Piberben találtak otthont a lovaknak. Szezonban természetesen Bécsben vannak, és alkalmanként a Burggartenben is láthatóak.  fc7ced21-ab7b-4e49-9d0f-a87a84fd3775.jpg

A 2015-ben 450 éves Bécsi Spanyol Lovasiskola előadásaira és nyilvános próbáira tavaly közel félmillió ember váltott jegyet. Ez a világ azon kevés iskolájának egyike, ahol a klasszikus lovas művészetben évszázadok óta változatlan formában gyönyörködhetnek az emberek.

a726e424-a7b3-4ccd-a0be-20c8d7771cc1.jpg

"Courbette", „Levade", "Croupade", „Capriole", "Piaffe". Hogy mik ezek? A „magasiskola” szigorú szabályait követő balett elemek, melyeket megtanulni nagyon kevés ló képes. Nem csoda, hogy 2015-ben a Bécsi Spanyol Lovasiskola az UNESCO szellemi kulturális világörökség része lett.

Fotó: saját és internet

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt    

A bejegyzés trackback címe:

https://becsifekete.blog.hu/api/trackback/id/tr117582546

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.