Kóser konyha a múzeumban
2015. február 02. írta: Bazsa Mara

Kóser konyha a múzeumban

„Mondd meg, mit eszel, megmondom ki vagy” – szól a gasztronómia francia klasszikusának, Anthelme Brillant-Savarinnak a mondása. Ha azt mondod, kósert, zsidó vagy.

Ez persze ma már nem feltétlenül igaz. Sokan vannak ugyanis olyanok, akik kóser boltban vásárolnak és kósert esznek, habár semmilyen vallási előírást nem követnek. Ellenállnak viszont a gyorsbüféknek és a tömegétkeztetésnek. Mert ha valamiben elüt a többitől a kóser konyha, akkor az elsősorban az alapanyaga és az elkészítés módja.

img_1513.jpg

Mitől kóser az étel, ami a zsidók asztalára kerül, mit tartalmaz a macesz? Ihat-e alkoholt a zsidó vallást gyakorló, és tényleg két konyhában készülnek-e a kóser ételek? Vitt-e disznót Noé a bárkájára és valóban 613 a gránátalma magjainak száma? Kérdések, melyekre választ az Eskeles-palotában lévő Zsidó Múzeum Kósert enni és inni című kiállításán kapnak. A tárlat a zsidóság étkezési szokásait fogja egybe és tárja az érdeklődők elébe. 

img_1609.jpg

Az étkezés sok mindent elárul egy-egy nemzet, vallás, felekezet kultúrájáról. Identitást, hovatartozást fejez ki. A hagyományok tiszteletben tartása és Mózes ötödik könyvének útmutatása a zsidó konyhaművészet alapja. A zsidó konyha az ételeket három csoportra osztja. Húsosra, tejesre és semleges eredetűekre. Alapszabály, hogy asztalra csak kóser hús kerülhet, teljesen vértelenített. Nem vegyülhet hús tejtermékkel. Ennek megfelelően mindegyikhez külön hűtőt, edényt, terítéket, eszcájgot, de még mosogatásra alkalmas eszközt is rendelnek. ( A harmadikat az úgynevezett semleges ételekhez.) 

img_1574.jpg

A zsidó ételek elkészítése sok ember szemében szertartásos és bonyolult. Szigorú előírásokhoz kötött. Pedig ha jobban meggondoljuk, vannak benne logikusnak tetsző elemek. Olyanok, miket már nagyanyáink is ösztönösen alkalmaztak. Például külön fütyülős edényben forralták a tejet és abba semmilyen más étel bele nem kerülhetett. 

img_1517.jpg

Látunk számos ételt, receptet és azt is megtudjuk, mitől más a kóser konyha, mint amit megszoktunk. A kiállítás videoinstallációi különösen érdekesek (német nyelven, angol felirattal): zsidók vallanak étkezési szokásaikról, arról, mennyire veszik szigorúan a kóser konyha előírásait, tanait. Hogy a hétköznapokban képesek-e tartani az étkezések közötti szünetet, hogy a húsevést követően 3-6 órán át ne vegyenek magukhoz tejterméket, vagy ha tejtermékkel kezdik a napot, várnak-e minimum harminc percet, mire újabb ételt a szájukba vesznek és mindez beilleszkedik-e életvitelükbe.   

img_1536.jpg

Ha a kiállítást követően megcsurran a nyálunk és kóserra vágyunk, nem kell messzire mennünk, hogy e konyha remekeit élvezzük. Rögtön a földszinten van egy kóser kávézó és étterem. Itt ehetünk vegánt és édességeket. A kávézó vezetője, a magyarul beszélő Goldstein Béla felesége hozzáteszi, a náluk kapható ételek kóser stílusban készülnek, rabbi által nem ellenőrzöttek.

img_1596.jpg

Az aktuális időszaki kiállítás március 8-ig látogatható, a Dorotheergasse 11. szám alatt, az Eskeles-palotában. Kuratorok: Michal Typolt-Meczes, Hannes Etzlstorfer, Dan FischmanLesung és Katja Sindemann

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt

A bejegyzés trackback címe:

https://becsifekete.blog.hu/api/trackback/id/tr147107695

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Késes Szent Alia 2015.02.02. 19:54:56

A "semleges" (parve) ételt lehet együtt enni a hússal, különben hogyan ennénk sóletet libacombbal és tojással.
A hideg húsra, pl. felvágottra külön szabály van, valahogy lehet tejessel együtt tálalni, bár a részletekkel nem vagyok tisztában.

Az étkezési törvényekből szerintem legtöbb a Leviták könyvében található (Mózes 3), ott van mindenféle minuciózus szabályozás.

A kasrutot (étkezési szabályokat) az én rebecenem (a rabbi felesége) szerint nagyon könnyű tartani, de lehet, hogy ezt csak biztatásból mondta :)

Bazsa Mara 2015.02.02. 23:10:17

Kedves Alia! Köszönöm az észrevételeit. Üdv Mara

Késes Szent Alia 2015.02.03. 07:41:52

@Bazsa Mara: Én pedig köszönöm a blogot, érdeklődéssel szoktam olvasni.

frikazojd · http://kocs.ma 2015.02.03. 12:56:26

Amig a sivatagban maszkaltak, a szbaalyoknak lehetett valami ertelme, de azota mar nem sok. Viszont ha egy hagyomany csak arra valo, hogy megnehezitse az eletemet, az szerintem surgos modernizaciora szorul, but that's none of my business.

solesz · www.index.hu 2015.02.03. 20:42:32

@frikazojd: ez sok vallás alapeleme, az olyan szabályozás, aminek maradéktalanul nem lehet és többnyire felesleges is megfelelni.
Milyen érdekes és sokszínű is ez. Szentül hiszik, hogy a disznó tisztátalan állat (ezért sem fogyasztható el a zsidó hit szerint - és a muszlimok sem ehetik meg) pedig Európában már elég régóta fogyasztják. Ennek egyik titka pl az állatorvosi felügyelet. De próbálnánk Indiában marhát enni...
De ez talán olyan mint az anyanyelv. Ami megszületésünktől kezdve épül bennünk fel.. Ha egy családi fészekben a zsidó kultúra szerint zajlik a háztartás, akkor az ebben felnövekvő embernek ez nem lesz teher. Sőt, inkább egyfajta sajátossága lesz.
Szándékos profánsággal kérdezhetné meg egy angol, hogy vajon miért nem hagyjuk már abba a magyar nyelvet, hiszen annyira megnehezíti az életünket, a világon az egyik, legtöbb ember által beszélt nyelv az angol...
Erre csak egy válasz van: személyiségünk egyik képzeletbeli gerincoszlopáról nem tudtunk lemondani, mi több, a kérdés sem igazán érthető :)