Mi köze a Nobel-díjhoz az osztrákoknak
2014. október 18. írta: Bazsa Mara

Mi köze a Nobel-díjhoz az osztrákoknak

Malala Juszufzai éppen az iskolapadban ült Angliában, amikor Oslóban bejelentették, megosztva ő kapja az idei Nobel-békedíjat. A 17 éves pakisztáni lány a nagy előd örökébe lépett. Bertha von Suttner nélkül aligha örülünk ma együtt a világ legrangosabb kitüntetésének. 

Enyém, tiéd, övé. Mármint a Nobel-díjasok. Az emberiség büszkeségei. A világ legrangosabb kitüntetésének presztízséhez nem fér kétség. Olyannyira, hogy mindenféle matematikai művelettel, osztással, szorzással, az egy főre jutó Nobel-díjasok számával érvelnek, amikor egy-egy nemzet észbeli képességeit, agykapacitását, genetikai adottságát méregetik.

Nobel_Prize.png

Az igen nagy becsben tartott kitüntetettekkel valamennyi nemzet kérkedik, hisz a népre nézve komoly önbecsülést jelentenek. A kimutatásokról még nemzetközi lista is kering, igaz, két egyforma adat alig akad. Hogy pontosan mennyi az annyi, vita tárgyát képezi. Kérdés, mi esik erősebben a latba, amikor egy tudós nemzeti identitása jön szóba, a születési helye, az állampolgársága, vagy az ország, ahol kutatott. Eldönteni a díjazottak között, ki melyik nemzethez kötött, nem kézenfekvő művelet. Mert példának okáért mi alapján mondjuk, hogy Bárány Róbert magyar, amikor Bécsben született és több országában is tevékenykedett.Kétségtelen tény, hogy Robert Bárány, az orvosi Nobel-díjjal jutalmazott, az osztrákok listáját gazdagítja, de a magyarba is belefér, lévén, hogy magyar ősökkel bír.

Robert_Barany.jpg

Bárány Róbert kerek száz évvel ezelőtti kutatásáért kapott orvosi Nobel-díjat, a kitüntetést 1915-ben ítélték oda és '16-ban vette át 

Zsigmondy Richárd (kémiai, 1925) hovatartozása ennél is érdekesebb. Érte három ország is verseng, hogy kié jogosan a pálma, talány. Ő magát osztrák-német állampolgárnak vallotta, miközben felmenői tősgyökeres magyarok. Hogy az ilyen és ehhez hasonló vitákat elkerülje, tavaly a Nobel bizottság rendeletet alkotott, miszerint minden kitüntetett azon állam hírnevét öregbíti, ahol született és ahol a hely jelenleg közigazgatásilag adott. Még véletlenül sem azét, amelyik az állampolgárságot adja, és azét sem, ahol a tudós élt és alkotott, netán világraszóló találmányát kutatta. Ahelyett, hogy a vita elcsitult volna, még nagyobb lett a nemzeti hovatartozás sorsa, így történészek léptek a porondra, párhuzamot vonva egykori és jelenlegi határok között. De bárhogy is igyekeztek, a Nobel-díjas tudósok ma is több nemzet listáján szerepelnek. Nekünk maradt a 10 és a 12 magyar származású, mellyel a nemzetek versenyében előkelő a helyünk. A sógorok változatlanul számháborút vívnak. Az eddig számon tartott 19 honi tudós száma 16-ra kerekedett, mert 3 születési helye a jelenlegi országhatáron kívülre esett.  Bár zárójelben a hivatalos listán az is szerepel, hogy az egykoron osztrák színekben „versenyző” tudós, jelenleg melyik országhoz húz.

DSC04006.JPG

 Az Uni Wien, a Bécsi Egyetem aulájában az itt tanult, oktató és kutató Nobel-díjas tudósok arcképcsarnoka, középen egy reményt keltő kérdőjellel 

Nobel hitvallása ez egész huzavona értelmét megkérdőjelezi, mivel a díj és a velejáró megbecsülés nemzetközi, és a több nyelven beszélő, világjáró tudós szellemiségét tükrözi. Ennek hála, több ország alkotmánya deklarálja, hogy a művészet, a tudomány, valamint annak kutatása, tanítása szabad és nem ismer határokat.

És hogy a Nobel-díjat kinek köszönhetjük? Nincs abban semmi meglepő, hogy ez az erős díj is egy nőhöz köthető. Bertha von Suttner szerelmi bánatát enyhítendő Bécsből Párizsba száműzte magát és ott Nobel szolgálatába állt. A dinamit feltalálója egy másik, érzelmi robbanás elébe nézett, amikor titkárnőnek fogadta az ifjú hölgyet. A fiatal, művelt, több nyelven beszélő és kiemelkedő műveltséggel rendelkező Bertha nemcsak a szívét lepte meg, de gondolkodására is nagy hatást tett.

Bertha_von_Suttner,_Briefmarke,_Deutschland_2005.jpg

Bertha von Suttner önéletrajzi ihletésű műve, a Le a fegyvert (Die Waffen nieder)

Bertha lányregényeket meghazudtoló szövevényes és kalandokban gazdag élete azonban nem állt meg itt. Szerelme hívó szavára visszatért Bécsbe, majd némi kitérőt követően harcos amazonként a világbéke elszánt, elkötelezett híve lett. Megalapította az Osztrák Béketársaságot, ezzel is adva Nobelnek egy löketet, aki jó ideig azon elmélkedett, miként tehetné jóvá, hogy a dinamittal gyilkos fegyvert adott az emberiség kezébe. Nobel, aki nem szűnt meg az asszonyt szeretni és csodálni és nyilván szeretett volna neki valamivel imponálni, a dinamittal keresett hatalmas vagyonát nemes célra fordította, a tudomány, a haladás szolgálatába állította.

alfrednobel_1920.jpg

Alfred Bernhard Nobel, a dinamit feltalálója, a róla elnevezett díj megalapítója 

És hogy a békéért is tett a maga módján, az jórészt Berthán állt. Az pedig igazán méltó befejezése kettejük kapcsolatának, hogy épp ő volt az első pacifista, aki a Nobel-békedíjat megkapta.

És hogy visszatérjünk a vitára, a Nobel-díjasok nemzeti számára. Mindezek olvasatában fölöttébb érdekes, hogy Bertha von Suttner, az éppen a Prágában állomásozó osztrák tábornok első szülött leánya, a cseh fővárosban jött a világra, vajon osztráknak tekinthető-e. 

oslo.jpg

A Nobel-békedíjat Oslóban adják át annak, "aki a legtöbbet vagy a legkimagaslóbbat tette a nemzetek barátságáért, a fegyveres erők csökkentéséért vagy megszüntetéséért, vagy békekongresszusok tartásáért és előkészítéséért.”

Fotó: saját és internet

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt  

A bejegyzés trackback címe:

https://becsifekete.blog.hu/api/trackback/id/tr946805381

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

cenzuratroll bosszanto 2014.10.19. 16:13:32

A felrobbant testvérrel ne törődjünk. Lényegtelen momentum. Ez is a nő miatt van.