Félmillió regisztrált közbringás Bécsben
2014. szeptember 25. írta: Bazsa Mara

Félmillió regisztrált közbringás Bécsben

Egyre növekvő népszerűségnek örvendenek a közösségi tömegközlekedést kiváltó, segítő, környezetbarát bringakölcsönzők. A fejlődés 12 éve töretlen. A bécsi projekt neve Citybike. 

Minden kezdet nehéz, mint például annak idején Amszterdamban sem zajlott zökkenőmentesen a bicikli közlekedésbe történő állítása. Ott már a ’60-as években próbálkoztak ezzel a megoldással, de hamar kedvük ment a rongálásoktól, a lopásoktól.  Koppenhágában jó pár évre rá dolgoztak ki egy rendszer, melyet később a bécsiek is átvettek, a maguk arcára formálták és idestova 12 éve egyre sikeresebben üzemeltetnek. Itt Citybike néven fut a projekt és a minap köszöntötték az idei 500 ezredik felhasználót, megdöntve ezzel minden eddigi rekordot. (A regisztrált szerencsés elektromos kerékpárt kapott ajándékba.) A közösségi kétkerekű nemcsak a turistáknak vonzó és teszi olcsóvá a városnézést, de a helyieknek is fontos utazási formájává lett, ily módon egyre inkább nélkülözhetetlen részét képezve a városi tömegközlekedésnek.

DSC03716.JPG

Egy a számos dokkoló közül

Ha a számokat nézzük, melyek makacs tények, sincs miért szégyenkezni a rendszert kidolgozó és üzemeltető, egyik legnagyobb kültéri reklámcégnek. Bécsben naponta több ezer ember - 2014. első negyedévben, a tavalyihoz képest 82 ezerrel több - pattan nyeregbe, hogy úti célját ily módon elérje. Város szerte összesen 118 dokkoló állomás található, melynek számát idén még legalább kettővel megfejelik. Ezeken a terminálokon lehet felvenni és letenni a bringákat. Összesen 1.450-et. Hamarosan ezek száma is 1500-ra bővül, részben pótolva a használatban megkopott kétkerekűeket. Nem valóságtól elrugaszkodott számok ezek, pláne ha azt nézzük, hogy tavaly a közbicikliket 790 ezer alkalommal használták, és mintegy 2,5 millió kilométert kerekeztek velük. Ilyen sikert utoljára 2005-ben tapasztaltak. A biztonsággal is egyre többen elégedettek. Egy nemrég készült felmérés szerint a kerékpárosok 72%-a érzi magát bizton a nyeregben, de csak a kerékpárutakon, az autók közötti cikázást változatlanul veszélyesnek tekintik.    

DSC03724.JPG

A napi és éves forgalmat számláló táblák egyike - a felvétel szeptember 24-én, kora délután készült

A hihetetlen népszerűség annak is köszönhető, hogy egyre több, viszonylag biztonságos és jól használható kerékpárút szeli át Bécs utcáit, legalább 1200 kilométeren.  Nyilván az sem mellékes, hogy a közbicikli használata az első órában ingyenes, a következő, megkezdett óráért is csak egy eurót kell fizetni, feltéve, ha nem tartunk legalább 15 perc szünetet, mert akkor ismételten egy órán át grátisz pedálozhatunk. A regisztrációs díj 1 euró, mely az első alkalommal fizetendő, de aztán le is tekerhető. A weboldalukon minden részlet elérhető. És nem lenne Bécs Bécs, ha nem fejelné meg ezt a projektjét. A Citybike sikerén felbuzdulva, két éve Bike City lakótelepet építettek. A kötelezően egy lakáshoz egy kocsibeálló helyett, csökkentve a garázsok számát, éves bérletet osztottak, közös használatú autókat ajánlottak és elektromos kerékpárokat adtak használatba a lakóknak. Hogy bevált-e az elképzelés, arról nem szól a fáma, de a környezet kímélésének egyáltalán nem vált kárára. A tavaly újonnan vásárolt 382 ezer kerékpárból 43.200 volt az elektromos száma. Az e-bicajt kedvelők kivált az 50 év feletti nők. 

DSC03741.JPG

A belvárosban is útba esnek a terminálok 

Azért persze a saját kerékpárt használókról sem feledkezik meg a város. Merthogy ők is egyre többen vannak. A bécsiek több mint negyede pattan naponta nyeregbe, kerékpárját pedig 35 ezer utcai parkolóban teheti le. Bár Bécs biztonságosnak mondott város, a bicajtolvajok itt sem restek és olykor egy-két bringát elemelnek. Erre több helyen is figyelmeztetnek. 

DSC03752.JPG

Zöld a helyes, piros a helytelen tárolást mutatja 

Hogy kényelmes legyen a haladás és ne gátolja lapos kerék, négy új pumpás állomáshellyel lepték meg a bicajjal közlekedőket. A „levegő-töltőállomást” egy bécsi cég fejlesztette ki, és nemcsak a kétkerekűt használók örülnek neki, de a babakocsikkal közlekedők és a rolleresek is ezzel fújják fel leeresztett kerekeiket.

DSC03732.JPG

Praktikus köztéri pumpa 

A városba érkező kerékpárt használó turisták aligha vastag pénztárcájúak, számolnak, osztanak, szoroznak, hogy az útra szánt pénzből minél többet láthassanak. A Citybike minden előnye mellett felettébb pénztárcakímélő is. Nemcsak a turistáknak, de a helyieknek is. Nulla euró óránként az ára, és ezzel a tömegközlekedést kenterbe vágja. Bár igaz, hogy ezen izzadva teker és hajt az ember, de legalább alkalmanként 1-2 eurot nyer. Hogy az egészségmegőrzés gyakorlását ne is hozzuk szóba.

DSC03744.JPG

 Így is lehet, kényelmesen

Fotó: saját

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt 

A bejegyzés trackback címe:

https://becsifekete.blog.hu/api/trackback/id/tr346727319

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Promontor Nagy Bubiposztsorozata: mire jó a Bubi és mire nem? 2014.09.25. 19:08:50

Átadták. Ideje volt. Viszontagságos beruházás volt és sokat késett. Régóta tervezték, régóta vitatkoztak rajta. Én is írtam róla jó pár éve és akkor arra a következtetésre jutottam, hogy kár lenne rá közpénzt költeni. Én persze sok mindenről gondolta...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mrZ (törölt) 2014.09.25. 22:11:28

2.500.000km 1450 bike 365 nap.

5km/nap/bicaj
10km/óra sebességnél napi fél óra kihasználtság.

Szóval napi 6800 utaskilométerhez van egy ekkora rendszer. Csak összehasonlításként egy darab csuklós busz csinál ekkora forgalmat.

Nincs véletlen adatod a fentartási költségekről és amortizációról?

Sir Nyű 2014.09.25. 23:06:45

@mrZ: az infrastruktúra nem egyetlen kiragadott elem, hanem az egész együtt. Nem a busz helyett van szitibájk/bubi, hanem mellé. össze lehet így hasonlítani, de minek.

lacikonyha 2014.09.26. 08:32:45

@mrZ: a demagógia definíciója a kommented :DDD

Muad\\\'Dib 2014.09.26. 08:43:26

@lacikonyha:
Ez rohadtul nem igaz. A demagógia az, amikor egy szolgáltatást (csak) azzal tunkolnak le az emberek torkán és azért imádják, mert zöld, meg környezetbarát. Valójában, akinek halvány fogalma van a gazdasági dolgokról az teljes joggal kérdezi meg, hogy mennyi a fenntartási és amortizációs költsége. Ugyanis ezt a pénzt is elő kell teremteni valahonnan. Persze gondolhatjuk azt, hogy ez a pénz kizárólag környezetbarát források felhasználásával kerül előteremtésre, de azért ez elég naiv hozzáállás. Tehát nagyon is jogos a felvetés. A közbringa program jó és hasznos, de szép volna tisztán látni a kérdésben (TCO,ROI, stb.).

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2014.09.26. 09:31:00

A bécsi közbringa fenntartási költségeiről én nem találtam a weben forrást, halványan rémlik viszont, hogy elvileg ez nem közpénzből megy, hanem teljes egészében a reklámok fedezik, legfeljebb az új állomások létesítéséhez adnak pénzt az érintett kerületek.

Sajna nem találom a cikket, ahol ezt olvastam, szóval lehet, hogy rosszul emlékszem, de ha tényleg így van, akkor tulajdonképp mindegy, hogy mennyibe kerül, mert minimális a közpénz benne.

Mindenesetre aki talál forrást, az linkelje be.

Muad\\\'Dib 2014.09.26. 09:34:26

@promontor:
Ez jól hangzik, engem is érdekelne, ha van forrás.

mrZ (törölt) 2014.09.26. 10:13:50

Ha reklám fentartású, akkor miért nem közterületi reklám ügynökségnek hívják? Miért kell bárgyú közösségi sallangok mögé bújtatni profitérdekelt magánbizniszt.
Biztos hogy nem volt ott közösségi pénz, mint például az indulási költség fele-fele önkori és eúnió?

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2014.09.26. 21:30:16

@Muad\\\'Dib: @mrZ:

Na, kicsit keresgéltem, két anyagot találtam:

www.smartcities.at/assets/03-Begleitmassnahmen/ProjektfichecitybikeWienfinal.pdf

www.stadtrechnungshof.wien.at/berichte/2012/lang/04-01-KA-I-28-1-13.pdf

Ezek szerint 2003 és 2009 között teljesen magánpénzből jött létre és üzemelt a rendszer. Ebben az időszakban kb. 50 állomást épített ki a Gewista nevű reklámcég kb. kilencszáz biciklivel. Az egyetlen közösségi hozzájárulás az volt, hogy az állomások közterületfoglalásáért nem kellett fizetniük.

2010 után viszont a város szerette volna kiterjeszteni a rendszert, ezt a Gewista már nem vállalta "ingyen", mert a külső területek reklámértékesítési szempontból gyengébbek.

Ezért kötöttek egy keretszerződést, amely szerint az új állomások létesítéséért Bécs városa fizet nekik, továbbá az új állomások üzemeltetéséért is fizet rendszeres "bérleti díjat" a város. A második anyagban benne vannak az eddig fizetett összegek.

1) 2010 és 2012 között 32 állomás létesítéséért 2,5 millió Euró egyszeri díjat fizetett ki a város. (Ez ugye kb. 775 millió forint, máris majdnem annyi, mint egy teljes Bubi, ráadásul azóta további állomások is létesültek...)

2) Bérleti díjként ugyanezen időszak alatt kb. 556 ezer eurót perkáltak ki, ez állomásonként 1000-1100 euró/hónap hozzájárulás. (Ez meg 32 állomással számolva 127 milliós éves hozzájárulás, ami viszont több, mint a Bubi tervezett közpénzhányada.)

A projekt teljes költségvetése nem ismert, gondolom az üzemeltető cég üzleti titka...

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2014.09.26. 21:34:57

@promontor: És a lényeg: 2010 óta ez is egy elég komoly közpénzhányaddal finanszírozott projekt, tehát nem lóg ki a sorból...