Széchenyi, Bécs és a hideg nyalat
2014. szeptember 20. írta: Bazsa Mara

Széchenyi, Bécs és a hideg nyalat

Gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar 1791. szeptember 21-én Bécsben született. Ma már ezt emléktábla is hirdeti, de volt idő, amikor a járókelők tudatlanul sétáltak el a Wilczek-palota előtt. Sokáig semmi sem jelezte, hogy a Hofburgtól kőhajításnyira lévő palota falai egykoron a híres szülött bölcsőjét fogadták magukba és lettek első lépéseinek szemtanúi.  

Herrengasse 5. szám. A Hofburgtól alig száz méternyire. Ma már nem kell hosszasan keresni a kapualjban megbúvó házszámot, ha a legnagyobb magyar szülőházát keressük. A bécsi paloták falán szokatlan, háromszínű, piros, fehér, zöld szalag is szemet csalogatóan jelez, itt nem akárki született. Szemmagasságtól arasznyit felfelé magyar és német nyelvű tábla, alatta nemzeti színű pántlikával átkötött kis koszorú díszeleg. 1966 óta. Akkor került fel ugyanis a míves márvány az egykori Wilczek-palota falára. Gróf Franz Josef Wilczek 1825-ben vásárolta meg a palotát, mely a mai napig a család tulajdonát képezi. Nem látogatható.

DSC03687.JPG

„Borura derű, …Nem halt meg, aki honfitársainak emlékezetében él.”

Itt már 1206-tól ház állott. Története 1547-től követhető, amikor is a Bécsi Egyetem egykori rektorának a tulajdonába került. 1728-ban azonban kihalt a család, így lett az alsó-ausztriai tábornok, Carl Ignaz von Lembruck az új tulajdonos, aki átépítette az épületet. A ma látható palota római barokkba hajló stílusa Anton Ospel építész keze nyomát dicséri. Széchenyin kívül más neves emberekhez is köthető a ház története, lakott itt Joseph von Eichendorff író, lírikus, Franz Grillparzer drámaíró, koruk ismert és jelentős művészei és itt halt meg Franz Högler, osztrák szobrász.  A Széchenyi család a palotát 1788-tól bérelte.

DSC03690.JPG

Herrengasse 5. szám 

Ide született legkisebb, hatodik gyermekük, István. Keresztvíz alá, állítólag a szomszédos Szent Mihály templom plébánosa, Hieronymus Winkler tartotta, a gróf titkára, a jószágigazgató helyettesítője és a szülész jelenlétében, akik később keresztszülőkként lettek megnevezve. Ha igaz, a keresztelő a szülők nélkül zajlott.  

DSC03693.JPG

A Szent Mihály templom, a Herrengasse végén 

De azt is mondják, hogy Széchenyi nem is itt, hanem II. Lipót császár palotájában, az Augartenben született, ahol a császár kegyesen, a szülni készülő grófnénak egy lakosztályt átengedett. A kételyt egyébként maga Széchenyi ülteti el, egyik levelében, melyet gróf Teleki Józsefnek, a MTA elnökének ír: „Születésem napja 1791. szeptember 21-e. Születésem helye a bécsi Augarten, hol anyám betegeskedő állapotja miatt soká tartózkodott.” Bárhogy is legyen, Bécs városa biztos születési hely, a történészek pedig hivatalosan a Herrengasse 5. szám mellett tették le voksukat.

Palais_Augarten_Vienna.jpg

Augarten 

Amikor világra jött, apja, gróf Széchényi Ferenc betöltötte a 37-et, s élt akkor már 14 éve boldog szerelemben elhunyt bátyjának özvegyével, Festetics Julianna grófnővel. A kis gróf nem akármilyen családba született, már nevével nehéz örökséget cipelt. Hát még olyan apa nyomdokaiba lépni, mint gróf Széchényi Ferenc, a Nemzeti Múzeum megalapítója! Embert próbáló kihívás, mely már születése pillanatában megpecsételte sorsát. Anyai ágról sem nyomta kevésbé kis teher, bácsikája gróf Festetics György, a keszthelyi Georgikont alapítója lévén. Mindezek tetejében, ráadásként behozhatatlannak látszó hendikeppel kezdte az életet. Az 1925-ben kiadott Révai Nagy lexikon így szólt róla: „gyenge, átlátszó bőrű, a görvélykórra  hajlamos gyermek”, amit maga is megerősít az Önismeretben, „én, mint igen nyavalyás emberi gyümölcs csúsztam a világba”. Beteges, gyenge fizikumú gyermekként látta meg a napvilágot, de csak azért is nagyot, maradandót alkotott.  

fiatal Széchenyi.jpg

Széchenyit amúgy a család Stefferlnek hívta, innen a baráti Steffi becenév

Tanulmányait is viszonylag későn, 9 éves korában kezdte meg. Iskolába nem járt, csak vizsgázni. Házi tanítójaként egy német származású, bár magyarul is jól tudó ifjút, Lienberg Jánost neveznek meg. Mondják, 6-7 évesen még csak írni sem tudott, bár az is igaz, több nyelven remekelt. Magyarul is, de nem tökéletesen. Annak ellenére sem, hogy szülei erre felettébb ügyeltek, de az vessen rá követ, aki ezt megköveteli egy olyan közegben, ahol körülötte mindenki németül beszélt, még anyja is, ki egyébként ugyancsak Bécsben született és nevelkedett, férje kedvéért tanulta fura nyelvünket. 

Kötelezettségekkel járó nagy vagyon örököse, aki a javak mellé gyenge idegzetet és depresszióra való hajlamot is kapott. A hazaszeretet, annak ellenére, hogy külhonban született és jó ideig ott is nevelkedett, a génjeiben hordozta. No és a felelősséget is, mely e történelmi névvel jár. Azzal a névvel, melyet bár ősei évszázadokon át Széchényinek írtak, felnőttként a maga ízére formált. Így lett ő elsőként Széchenyire, s fiai követték e formát. De nem ez a bolondos különcség emelte őt a történelembe, hanem tettei, melyekkel maradandót alkotott. Példának okáért a Magyar Tudományos Akadémia létrehozásával, a Lánchíddal, a Duna szabályozásával, a gőzhajózással, a lóversenyekkel, a kaszinóval, de legfőképpen máig ható szellemi örökségével, melyet Hungaricumként tisztel az utókor. 

mn_1321453158n_szechenyi.jpg

„Sokat kell tanulnia az embernek ahhoz, hogy megtudhassa, milyen keveset is tud.”

És mert kicsiként csenevész volt, felnőttként pótolta az elmaradt javakat. Igencsak kedvelte a földi örömöket, az ízes magyar konyhát és a jóféle hazai borokat. Mi sem beszédesebb bizonyíték erre, mint az a tény, hogy halála után, 1864. februárjától az általa alapított Nemzeti Kaszinóban tisztelgésül Széchenyi-emléklakomákat rendeztek, melyen a válogatott étkek nemes borok társaságában kerültek terítékre.

Se szeri, se száma az ételeknek, melyeket róla neveztek el. Bizonyosat azonban csak arról tudunk, hogy szerette az akkoriban hidegnek mondott nyalatot, a fagyos fagylaltot, melyhez többnyire Tokaji aszút ivott. Emlékére álljon hát itt egy recept, melyet akár ő is ehetett.

Kávé-csokoládé fagylalt, 6 személy részére

Hozzávalók: ½ csomag pudingpor csokoládé ízzel, ½ liter tej, 10 dkg cukor, 1 dkg darált szemeskávé, 10 evőkanál víz. 

Elkészítése: A tejből elveszünk 5-6 evőkanállal, ezzel megkeverjük a pudingport és kb. 15 percig állni hagyjuk. A megmaradt tejet a cukorral felforraljuk és a pudingporkeveréket előírás szerint hozzáöntjük folytonos keveréssel. A kávét a vízzel felfőzzük, jó erős feketekávét a még meleg pudinghoz keverjük. Tökéletes kihülés után az egész anyagot fagylaltgépbe tesszük és 10-15 percig keverjük, amíg megfagy. 

Fotó: saját és internet

Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt  

A bejegyzés trackback címe:

https://becsifekete.blog.hu/api/trackback/id/tr366714699

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.