Sokan mondják, már elcsépelt. Lehet, hogy ezt érezték meg a bécsiek, mert most újat alkottak, felfrissítették a megszokottat. Újdonságokat ígértek, és lám, milyen szép lett.
A karácsonyi ünnepeknek régóta kialakult forgatókönyve van, nemcsak az otthonokban, de magában a városban. A megújulás szándéka persze vonzó, de hát itt van ez a fránya tradíció. Szeretjük, ha a megszokott színvonalat kapjuk, de hát attól ünnep az ünnep, ha előkerülnek nem várt meglepetések. Jól tudják ezt a bécsi marketingesek. Ezúttal valami ilyesmivel készültek.
Lássuk mindjárt, milyen a fogadtatás. A háttér adott, a sejtelmesen megvilágított Városháza épülete karéjként tartja a vásárt egyben. Nehéz fokozni, überelni a látványt, most is hangulatfokozó díszítésként használják. Írom azoknak, akik még nem látták, a gyertyákkal kivilágított kapu az újdonság.
151 stand áll a téren, elhiszem, nem ellenőriztem, az egész átlátható és rendezett, az áruk színvonala most jobban tetszett. Láthatóan idén keményebben zsűriztek, a vásárra tetszetősebb termékek érkeztek. Gyertyák, mézek, szuper kalapok és fából készült, kézműves játékok növelték a vásárlási szándékot. (Nincs kicsi gyerek a családban, de ha lenne, ez a csiga-biga most velem jönne. (10 euró maradt a zsebemben.)
A kínálat a tavalyihoz hasonló, finom az étel, de a forralt bor és a puncs nem olcsó. Ha megéhezünk, vagy megszomjazunk, vagy elcsábít a fahéj és szegfűszeg átható illata, jobb, ha tele bukszával készülünk. Íme, az árak, mutatok egy párat. (A bögre betéti díja 3 euró.)
Az Adventi álom, ahogy a vásárt hívják, tartogat még újabb és újabb csodákat. Araszolni sem kell a tömegben, hogy a hatalmas, méretes fa felénk tekintsen. 27 méterével a tér minden sarkáról látjuk, az alsó-ausztriai Schneebergben kivágott, 130 éves matuzsálemet, mely teljes pompájában várja a vendégeket.
De nemcsak a fa világít, hanem a tőle jobbra felállított jégpálya is messziről fehérlik, méghozzá először a történelemben nyit a vásárral egy időben. Amúgy jó ötlet. Nem kell várni az új évre, hogy a gyerekzsivaj és a korcsolyák sercegése a teret betöltse, és az amúgy is bábeli hangzavarnak legyen egy jellegzetes aláfestése. Ha kedvet kapunk, és korcsolyát húzunk a lábunkra, hogy a parkot körbesikolva gyönyörködjünk a fák új díszkivilágításában, bérelhetünk magunkat egyet, miközben a gardróbban fölös cuccaink elférnek. És még egy meglepetés. Egy hatalmas hó gömbbe a Rathaust is begyömöszölték.
A legnagyobb meglepetést és újítást szabad szemmel az emberek nem láthatják, hacsak nem tudják, az ország fája mögött a Városházára szabad a bejárás. Nem csak hogy szabad, de gyerekekkel kifejezetten ajánlatos. Itt mézeskalácsot sütnek, díszítenek, karácsonyi ajándékok készülnek.
Bevallom, a giccshez erős a vonzódásom, így ez a dizájn levett a lábamról. Van télapó, karácsonyfa nem is egy, angyalszárnyat kapott emberek, a kandallóban parázslik a (mű)fa, a rénszarvas meg a szánt húzza. Pedig ez nem is Amerika, de még csak Lappföldnek sincs nyoma. Az imitáció és szemfényvesztés varázslatos példája.
A gyerekek itt jelentkezhetnek, ha sütögetni kaptak kedvet. Egy fehér tálcára kerülnek a nevek, itt kérem, mézeskalácsokat díszítenek az apró kezek, és ebben angyalszárnyúak segédkeznek.
Még egy angyalkával is összefutottam, akit persze rögtön meg is állítottam, azt tudakolva, hogy igazi-e, hát persze, volt a felelete. Több sem kellett a gyerekeknek, rögvest köré sereglettek, hogy egy közös fotót lőjenek.
A vásár nyitva december 26-ig, V-Cs: 10.00-től 21.30-ig, pénteken és szombaton egészen 22.00 óráig. (december 24-én az adventi vásár 16.00 órakor bezár)
Fotó: saját
Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt