Bécs legendásan jó kiállításoknak ad otthont. Több mint 100 múzeumában mindig találunk figyelemreméltókat, olyat, amit kár lenne kihagynunk. Még maradt jó pár hetünk, hogy a nyár legjobbjait megnézzük.
Drónok repkednek Bosch képe felett, pásztázzák a teremtést, a bűnt és a pokol kapuján is bebocsáttatásért esedeznek. 1516-ban, épp 500 éve, hogy elhunyt Hieronymus Bosch, németalföldi híresen hírhedt festő, aki az utókorra csupán vagy összesen 25 festményt és 20 rajzot hagyott. Képeit olyan világhírű intézmények, mint a Prado, a Louvre, vagy a New York-i Metropolitan őrzik. Kevesen tudják, hogy az Utolsó ítélet triptichonja itt van Bécsben, a Képzőművészeti Akadémia kiállítótermében. A kerek évforduló kapcsán rendezett tárlaton Ivica Capan, zágrábi kortárs művész digitális kollázst varázsolt, melyen drónok repkednek és jelennek meg a három táblából álló szárnyas oltáron, mintegy a mába helyezve Bosch aprócska, fura szörnyeit, torz figuráit, vízióit.
Cím: 1. kerület, Schillerplatz 3.
Megtekinthető: 2016. október 9-ig, csütörtöktő vasárnapig, 10.00 - 18.00
Az Alsó-Belvedere tárlata sem hagyja pihenni az embert. A bűn a központi téma, a szecesszióba ágyazva. A botrányairól elhíresült Franz von Stuck, a müncheni Jugendstil egyik alapítóatyja, egyben vezéralakja, munkássága áll a középpontban. A német Klimt, ahogy gyakran nevezik, hírnevét nemcsak botrányos, erotikus témájú festményei, de az új irányzat megteremtése is öregbítette, amiből táplálkozott Klimt és környezete. A kiállítás fő attrakciója, névadója, a mester 1893-ban készült Bűn című festménye, amin kihívó tekintetét veti ránk egy szépséges nő, miközben egy kígyó kúszik a testén, mely a bűnt jelképezi. A Bűn és a szecesszió című tárlat a mester művein keresztül igyekszik kibogozni a Bécshez fűződő szálakat.
Cím: Alsó-Belvedere
Megtekinthető: 2016. október 9-ig
És ha már eljöttünk a Belvedere-be, látogassunk el a felső részbe. A kastély előtt 201 gyűrűből és 1005 mentőmellényből álló installáció lebeg a tóban, melynek Ai Weiwei kínai művész az F-lótusz nevet adta. Aki nem követi a kortárs művészetet, és a kultúra sem vonzza különösebben, talán még annak is ismerősen cseng Ai Weiwei neve. A kínaiak világhírű művészének, emberjogi aktivistájának egy másik installációja is lenyűgözi a nézőket. A Savoyai palota kertjében a kínai horoszkóp 12, bronzból készült állatöve, pontosabban azok, egyenként 500 kilót nyomó, fejei jelentek meg. A szobrok a pekingi nyári palota hajdan volt szökőkútját ékesítő vízóra vandál elpusztítására emlékeztetnek, melyeket anno brit és francia csapatok lefejeztek. A 21-er Hausban pedig a mester felépített egy Ming-dinasztia korabeli templomot, melyet 1300 darabból, 14 méter magasra rakott. 
A tárlat november 30-ig látható a Belvedere-ben és 21er Haus kiállítótermeiben.
A II. világháború idején milliónyi zsidó hagyta el Európát, közülük többen világhírnévre tettek szert és beírták magukat a zenetörénelembe. Most sajátos módon térnek vissza az öreg kontinensre. A Zsidó Múzeum adott nekik otthont és emlékezik meg róluk „A 20. század hangja, Dávid csillagai” címmel látható kiállításon. Átfogó képet kapunk a szórakoztató zene, az operett, a musical, a dzsessz és a modern popzene világából, méghozzá olyan nagy neveken keresztül, akik kasszasikerű slágereket szereztek, millió számra vonzották a közönséget, sőt, olyan is akad köztük, aki Oscar-díjra is szeret tett. Egy széles keresztmetszet a muzsika hangjából, ahol mindenki talál kedvenceket. Talán kevesen tudják, de az amerikai himnuszt is egy fehérorosz zsidó család fia, Irving Berlin szerezte, de itt van a közismert West side story Bernsteinje, vagy ha a Stand by me, netán Presley fülbemászó dallamai csendülnek fel, ugyan gondolunk-e arra, hogy ez is egy híres, zsidó szerzőpáros, Mike Stoller és Jerry Leiber munkája. Most visszatértek és együtt lépnek fel a zsidó közösség sztárjai, Dávid utódai, Barbra Streisanddal, Bob Dylannel, Billy Joellel, Neil Diamonddal, Amy Winehouse-zal, Paul Simonnal vagy Leonard Cohennel az élen.
Megtekinthető: 2016. október 2-ig
Idén 100 éve, hogy Ferenc József jobblétre szenderült. Az évforduló kapcsán, több helyszínen rendeztek tematikus kiállításokat, melyek közül most az Osztrák Nemzeti Könyvtárban láthatót ajánlom. „Az örökös császár. Ferenc József, 1830 – 1916” című tárlat a könyvtárban található több mint 10.000 páratlan értékkel bíró fénykép, grafika, valamint életét dokumentáló iratból mutat be válogatást. A könyvtár dísztermét egyébként úgy tartják számon, mint a világ öt legszebbikének egyikét. Nem véletlen, hogy 200 ezer látogatót vonz évente. Azoknak, akik nem jutnak el a Johann Bernhard Fischer von Erlach által tervezett palotába, az egykori udvari könyvtárba, azoknak ízelítőül a Google Arts & Culture oldalán található a 80 méter magas kupolás díszteremről, 360 fokos kamerával készült felvételeket ajánlom. Google Arts & Culture oldalán itt megtekinthető.
Megtekinthető: 2016. november 27.
Fotó: honlapok és saját
Ha tetszett a poszt, csatlakozzon a Bécsi fekete Facebook közösségéhez: itt
